2018. január 18-án, péntekre virradó éjszaka szimbolikusan átnevezett néhány utcát a Momentum Mozgalom Budapesten, Kecskeméten, Keszthelyen és Szegeden. A párt által kihelyezett új táblák mind olyan magyar nők nevét viselik, akik sikeresek voltak saját pályájukon, és akik igazán sokat tettek az országért, a tudományért, vagy éppen a magyar kultúra színesítéséért.
Az új utcanévadók között szerepelt Magori Mária takarítónő, 1956-os mártír, Leövey Klára nőnevelő, újságíró, Kopp Mária pszichológus és Karády Katalin színművész, énekes.
Egy átnevezett utca (Fotó: Momentum)
Az akció kecskeméti szervezőjétől, Bodrozsán Alexandra momentumos politikustól, képviselőjelölttől arról érdeklődtünk, mi volt a céljuk mindezzel.
BA: Az előző hét folyamán többek között arra hívta fel a figyelmet a Momentum, hogy sokkal nagyobb szerepet kellene szánni azoknak a nőknek a bemutatására, ismertségének növelésére, akik rengeteget adtak hozzá a magyar kultúrához, tudományos élethez és ahhoz, hogy Magyarország híre minél messzebbre juthasson. Hisszük, hogy ennyi nagyszerű női példaképből igazán nem nehéz sokkal több közteret, utcát és parkot elnevezni. Hiszen női ikonokra is éppúgy szükség van a felnövekvő generációnak, mint férfiakra, hogy nekik az egyenlőség már természetes legyen.
Kecskemért: Miért érzi fontosnak ezt a témát?
BA: A parlamentben a teljes társadalmat érintő kérdésekben szinte csak férfiak döntenek. Pedig egy sikeres országhoz szükség van minden társadalmi csoport képviseletére, így a nőkre, a női vezetőkre is. Hiszem, hogy a nők helye ott van, ahová az álmaik viszik őket. Nem korlátolt politikusok döntik el, meddig terjed egy nő szabadsága, meddig tarthat személyes ambíciója, és hol vannak a határai. Női képviselőjelöltként kötelességemnek érzem, hogy kiemelt figyelmet fordítsak a nők megbecsültségére.
Az utcanevek tekintetében 11-szeres a férfidominancia
Portálunk kigyűjtötte az OpenStreetMap adatbázisából, hogyan is áll tehát a nők megbecsültsége a kecskeméti utcanevek tekintetében.
Férfi nevek | Női nevek |
---|---|
|
|
Megjegyzés: Sok utca neve családnév, de egyértelműen egy híres férfi családneve. A női nevek közé számos olyat beleszámoltunk, ami csak azért kapott utcanevet, mert egy virág nevéről van szó, és a környező utcák neve azt mutatja, hogy a szó a női keresztnév jellege nem számított az utca elnevezésekor.
Két általános iskola (Zrínyi Ilona és Magyar Ilona) valamint egy gimnázium (Bányai Júlia) visel női nevet, ezzel szemben 25 intézmény viseli férfi nevét. A helyi felsőoktatási intézmények nevei között csak férfiakat találunk (Károli Gáspár, Liszt Ferenc, Neumann János).
Egy másik átnevezett utca (Fotó: Momentum)
Na de miért van ez így?
A torzulás oka egyértelműen a férfiközpontú történetírásban keresendő. Hazánk hol dicső, hol kevésbé dicső történelmét elsősorban férfiszempontból írják le a férfi történészek, és a történetmesélésben különösen az uralkodók, politikusok dominálnak, mivel régebbi korokban ők rendelkeztek a legnagyobb hatalommal. A hatalom- és férfiközpontú történetírás szolgált azután mintának a 19. században a nemzeti panteon berendezésekor, rájuk épült az egész nemzetfelfogás, az ő férfias tetteikre és teljesítményükre illik büszkének lenni. Ezt tanítják követendő példaként az iskolákban mind a fiúknak, mind a lányoknak. A nőket jobb esetben vagy - egy-két kivételtől eltekintve, mint Mária Terézia királynő vagy Erzsébet királyné, Kéthly Anna vagy Salkaházi Sára - meg sem említik, vagy tudatosan mint másodrendű, lényegtelen dolgokkal foglalkozó, önként háttérben maradó szereplőnek írják le őket. A férfiak által irányított emlékezetpolitika szinte kiírja a nőket a magyar történelemből. Az 1848-as forradalomban vagy az 1956-ban a fegyveres harcot is vállaló nőkről szinte semmit sem tud a közvélemény, miközben a férfiakat név szerint ünneplik.
Az olyan szimbolikus terek, mint az utcák, intézmények nevei a rögzült hibás beidegződéseknek megfelelően tükrözik a több évszázados elavult szemléletet.
A különös kecskeméti utcanévadási gyakorlattal korábban már foglalkoztunk.
Nincs minden veszve
Kecskemét városa az Orbán Viktor sajátos személyisége által meghatározott tradicionális, falusias, férficentrikus szemléletben berendezett hatalmi világban kivétel abból a szempontból, hogy egy nő irányítja. A magyar kormányban Európában egyedülálló módon nincs nő. Szemereyné Pataki Klaudia a legmagasabb vezetői pozícióban lévő nő ma Magyarországon, az összes nagyobb városnak és budapesti kerületnek férfi polgármestere van. Ugyanakkor öltözködését elnézve róla is elmondható, hogy gyakran el kellett fojtania nőiességét ahhoz, hogy sikeres lehessen.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
agarik 2018.01.24. 15:40:41
Valamint: ha el vannak nevezve az utcák, miért nincsenek sehol utcanévtáblák? Hm?