Zajban vagyunk

A zaj emberre gyakorolt hatása már évtizedek óta ismert. Az ENSZ egyik környezetvédelmi jelentése szerint ma 32-szer nagyobb zajban élünk, mint az 1930-as évek elején. A zaj kellemetlen, ugyanakkor elkerülhetetlen a városi mindennapokban. Hasonlóan a többi környezetszennyezési faktorhoz a zajszennyezés is komoly veszélyeket rejt. A veszélyek kivédésére azonban csak kevés figyelem jut, mivel a zaj nem látható és észrevétlen módon, legtöbbször hosszú távon fejti ki káros hatását.

(Fotó: Mindenamihallas.hu)

Mértékegysége

Fizikai szempontból hang és zaj között nincs különbség. A hang nem anyagi természetű,  hanem rezgéses energiakibocsátás. A decibel (dB) az a mértékegység, mely jelzi, hogy egy hang mennyire erős. Az emberek 0 és 140 decibel között hallják a hangokat. A 0 decibel nem azt jelenti, hogy nincs semmilyen hang, hanem csupán az emberi fül nem hallja, ez az ún. hallásküszöb. A hangerőskála logaritmikus, vagyis a hangintenzitás egy egységnyi változása (1 B = 10 dB) 10 dB-ről 20 dB-re a zajszint százszoros növekedését jelenti. Ennek az a magyarázata, hogy fülünk is logaritmikus skálán érzékel. A jelenleg elfogadhatónak tartott határérték szerint nappal 55 decibel az a hangerő, ami még nem káros a szervezetre, ez megegyezik egy átlagos iroda zajával vagy egy csendesebb vendéglőben uralkodó zajszinttel.

Fontos tudni, hogy méréskor az értékek nem a szokásos módon adódnak össze, tehát ha a már egy ideje kattogó 60 dB-s zajerősségű írógép mellett egy másik ugyanolyat is elkezdenek használni, a keletkező érték nem 120, hanem csupán 63 lesz. Ugyanígy ha felére csökkentenék a közúti forgalmat, attól még a zajszint távolról sem csökkenne a felére.

(Forrás:Webbeteg.hu)

Zajforrások

A kibocsátó tevékenységek szerint a zajforrások az alábbiak lehetnek

  • ipari, üzemi tevékenység,
  • közlekedés (közúti, vasúti, légi),
  • szabadidős tevékenységek (vendéglátás, szórakoztatás),
  • építési kivitelezési tevékenység.

A mérések arra mutatnak, hogy a közúti közlekedés váltja ki a legnagyobb zajterhelést.

Nem csak a fülre káros

A zaj alattomosan hat: miközben látszólag hozzászokunk, és az egészségi károsodás szervezetünkben alig észrevehető, idegrendszerünket azonban mindenképpen károsítja.

A zaj hatásai sok esetben csak hosszú idő után jelentkeznek, így nehéz a zaj és a károsodás közötti kapcsolat kimutatása. Bizonyos csoportok – a gyerekek, a krónikus betegek, az idősebbek és a több műszakban dolgozók – különösen érzékenyen reagálnak a zajra. A zaj károsító hatása egyébként is több összetevőtől függ, mégpedig a zaj  erősségétől, a hangmagasságától, az időtartamától és az időbeli megoszlásától.

Pszichésen már egészen alacsony zajszint hatással van ránk: másképp dolgozunk és türelmetlenebbek vagyunk már 30 dB-es zaj estén. De nem csak a zajra való érzékenység lehet személyiségfüggő, hanem az is, hogy ki milyen zajra érzékeny, ugyanis vannak olyanok, akiket kimondottan irritált (az általuk zajnak minősített) elektronikus zene, míg másokra a szomszéd kutyájának ugatása hozza rá a frászt.

A hallásra kifejtett hatás a zaj intenzitásától és időtartamától függ, átmeneti vagy végleges lehet. Egyetlen intenzív hangjelenség, mint egy robbanás vagy egy villámcsapás robaja, súlyos és maradandó halláskárosodást okozhat. Ismételt 80-90 dB-es hangexpozíció fokozatos hallásromlást okozhat károsítva a belső fül érzékelőit, a csiga szőrsejtjeit. Ez azután később a belsőfül akusztikus érzékelőit, az agytörzsben lévő sejtmagokkal összekötő idegrostok degenerációját okozza. A halláscsökkenés mindig a 4000-6000 Hz-es hangmagasság  tájékán, a magas hangoknál kezd kialakulni, ami a beszédértést nem befolyásolja, tehát megvan rá az esély, hogy az áldozat észre sem veszi, hogy károsodott, csak akkor, amikor a frekvenciatartomány kiszélesedik, és a mélyebb hangok – így a beszéd hangjai – érzékelését is érinti a romlás.

A zaj rontja az alvás minőségét és idejét, ezen keresztül megváltoztatja a szervezet napi ritmusát, mely végül az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, ingerlékenyebbek leszünk. Idegesek, feszültek leszünk tőle, hosszú idő után az emberben tartós stresszállapot alakulhat ki miatta.

A rendszeres, 55 dB feletti zajterhelés magas vérnyomáshoz és szívinfarktushoz vezethet. A repülőforgalom keltette éjszakai zaj akkor is okozhat magas vérnyomást, ha az érintettek nem ébrednek fel rá. Különösen káros, ha az emberek az elalvás szakaszában riadnak fel. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a hajnali repülési zaj felgyorsítja a szívfrekvenciát, és ezáltal kiváltképpen káros.

Partra vetett bálna az USA-ban (Fotó:Wikimedia Commons)

A zaj hatása az élővilágra

Nem csak minket, hanem a többi élőlényt is zavarja a megnövekedett zajszint. Az állatok számára ugyanúgy stresszt okoz a zaj, ahogy az embereknek. Egyes madarak például nehezebben találnak párt maguknak, mivel a hímek hangját elnyeli a háttérzaj.

Ha az óceánok mélyén vizsgálódunk, azt láthatjuk, hogy a tengeri élőlények sem maradtak ki az emberi környezetpusztításból: nekik is kijut a tengeri közlekedés zajából, illetve a tengeralattjárókban használt radarok hanghullámaiból. Ma már köztudott, hogy ezek a zajok megzavarják például a bálnák és a delfinek tájékozódását és kommunikációját, ezek az állatok viszont legnagyobb részben a víz alatti hallásukra kénytelenek hagyatkozni.

Mi az a zajtérkép?

A zajtérkép valójában egy várostérkép, amely térképes formában különböző színekkel ábrázolja a zajterhelés mértékét. A zajtérkép az előírásban szereplő zajforrásokat veszi figyelembe, elsősorban számításokra épül, és tetszőlegesen választott felületnagyság-bontásban, épületről-épületre jeleníti meg a terület tényleges zajterhelését.

A zajterhelés csökkentésére született európai uniós irányelv szerint minden ország köteles stratégiai zajtérképet készíteni, és ez alapján ötévente intézkedési tervet kidolgozni. A 2002/49/EK irányelv szerint a nagyvárosi agglomerációkra, fontosabb, nagy forgalmú közutakra, vasútvonalakra és repterekre vonatkozó stratégiai zajtérkép a zajterhelés okozta konfliktushelyzeteket jeleníti meg.

A megfelelő kormányrendelet értelmében 2012-ig minden százezer lakosnál nagyobb lélekszámú városban kötelezően el kell készülnie a stratégiai zajtérképnek és a zajcsökkentési intézkedési tervnek.

kozuti.jpg

Kecskemét nappali közúti közlekedési zajtérképe (Forrás: Kecskemet.hu)

A cikkhez felhasznált források:

A bejegyzés trackback címe:

https://kecskemert.blog.hu/api/trackback/id/tr6413450053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kecskemért?

Kövess a facebookon!

Friss topikok

Nyomtass te is!

Nyomtass te is #68

Nyomtassteis #68
Aki csak a kormány által meghamisított híreket olvassa és hallgatja, az elhiszi, hogy Magyarország gazdasága száguld, és legalább a volt szocialista országok közül kiemelkedik. A rideg számok azonban azt mutatják, hogy ez is csak egy hazugság.
Tovább

Címkék

112-es segélyhívó (1) 1848-as forradalom (1) 2018 (1) 2018-as választások (4) átláthatóság (1) Az úszás ünnepe (1) Bács-Kiskun megye (1) Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár (1) Bács-Kiskun Megyei Kórház (1) benzin (1) bérlakás (1) beruházás (1) cashkemét (2) Cegléd (1) civil (1) CÖF (1) DAKK Zrt. (1) Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. (1) demokrácia (1) Dobos József (1) egészségügy (1) Elios Zrt. (2) energia (2) Európai Bizottság (1) Európai Unió (3) Fekete-Győr András (1) felújítás (1) feminizmus (1) Fidelitas (1) fizetés (1) Független Diákparlament (1) gázolaj (1) Gémesi György (1) Gong Rádió (1) gyalogátkelőhely (1) Hadházy Ákos (2) harmadik Orbán-kormány (1) Határ Mária (1) hekkelés (1) helyi adó (1) Hírös Agóra (1) Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (1) Hosszú Katinka (1) humor (1) I. világháború (1) ingatlanpiac (1) interjú (1) intermodális csomópont (1) Jean-Claude Juncker (1) Jobbik Magyarországért Mozgalom (1) jogsértés (1) kampánynyitó (1) kecskemért (3) Kecskemét (6) kecskeméti közgyűlés (1) Kecskméti Fürdő (1) kerékpározás (1) kerékpártároló (1) kerékpárút (1) kiállítás (1) Király József (3) könyv (1) korrupció (3) korszerűsítés (1) középiskola (1) közlekedésbiztonság (2) közmeghallgatás (1) közvilágítás (2) kritika (1) ktatás (1) kutya (1) lakás (1) lakossági fórum (3) Lázár János (1) Lehet Más a Politika (3) Lejer Zoltán (1) Lipard Film (1) LMP (2) lőtér (1) lövészet (1) magasfeszültség (1) Magyar Kórházszövetség (1) Magyar Közút (1) Magyar Szocialista Párt (1) Mavir (1) megemlékezés (1) Megyei Prima Díj (1) Mercedes (1) Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (2) Mészáros Lőrinc (1) MOL (1) Molnár Gyula (1) Momentum Mozgalom (5) MSZP (2) multinacionális vállalat (1) munkaerőhiány (2) Nagypál Sándor (1) Nagy Attila (1) Navracsics Tibor (1) névadás (1) nevek (1) (1) oktatás (1) önerős útépítés (1) önkormányzat (1) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1) pénzosztás (1) plakátháború (2) plakáttörvény (1) polgári kezdeményezés (1) politikai humor (1) politikai pedofília (1) Rudolf-laktanya (1) Salacz László (1) slow food (1) SMP (1) Soproni Tamás (1) Soros-terv (1) statisztika (2) Stop Soros (1) Svébis Mihály (1) Szél Bernadett (3) Szemereyné Pataki Klaudia (2) Széna utca (1) Takács Valentina (1) Tállai András (1) távvezeték (1) Tiborcz István (3) történik épp (1) Tóth Szilárd (1) Trianon (1) tüntetés (1) tűzoltók (1) Univer Zrt. (1) ünnep (1) utcanevek (1) útfelújítás (1) üzemanyagár (1) Vágó Gábor (5) vagyonnyilatkozat (1) választási kampány (1) Vasútmodellezés (1) vihar (1) zászló (1) zebra (1) zene (1) Zombor Gábor (3) Címkefelhő