Házikolbászos szendvics vagy hambi?

Miközben új Burger King gyorsétterem épül a város peremén, a Homokbányánál, Kecskemét városa igyekszik a „trash” kajáknak alternatívát teremteni. A „Slow Food” (ejtsd: szló fúd) angol kifejezés annyit tesz magyarul, hogy lassú étel. A „Fast Food” koncepciója a gyorséttermek ellenében született meg. Nem gyorsan bekapható, olcsó és bármikor azonos minőségben elérhető energiaforrásnak tekinti az ételt, hanem egy olyan terméknek, aminek saját kultúrája van. Ez a kultúra gyökeresen szemben áll a modern élet hajszolt időrendjével, a középszer állandóságával, a mesterkéltséggel és a környezetrombolással.

A Slow Food Olaszországból ered: 1989-ben Carlo Petrini olasz újságíró-szociológus tiltakozott az első római McDonalds megnyitása ellen. Petrini féltette a hagyományos olasz konyíhát, a kis éttermeket és a vendéglátósokat. A demonstrációból egy mozgalom született, amely nem csak a gyorséttermek ellen, hanem az összes velejárójuk ellen felvette a harcot. De nem csak valami ellen léptek fel: kiálltak a hagyományos ételek, a hagyományos ízvilág, a hagyományos fogyasztási szokások mellett, és az összes ehhez kapcsolódó érték mellett, amelyeket a nagyvárosi rohanásban hajlamosak vagyunk elfeledni és elveszíteni.

slow_food.jpg

Például a hagyományos konyha lehetőleg friss és helyi alapanyagokból készül helyi receptek szerint. Ezért nem lehet minden ételt mindig megkapni, mert a friss termékek szezonálisan változnak. Nem importtermékekből készülnek a helyi ételek, vagyis a helyi termelőket részesíti előnyben a beszerzéskor. A hagyományos ételek a hagyományos helyi növény- és állatfajtákból készülnek. A Slow Food igyekszik a biogazdálkodókat helyzetbe hozni a vegyszerezőkkel, mesterséges ízfokozó- és adalékkeverőkkel, GMO-manipulátorokkal szemben. És a legfontosabb, hogy a Slow Food az evésre szánt idővel nem akar spórolni, mert tudja, hogy az ízek élvezete nem megy gyorsan. A gyors étel gyors étkezést is jelent, itt viszont az evésnek meg kell adni azt az időt, ami lehetővé teszi az ízharmóniák kibomlását.

Az étkezés így a helyi identitás részévé válik és segít a helyi társadalom szövedékének megerősödésében. A Slow Food mozgalom tehát a globalizáció káros, homogenizáló és kulturálisan elszegényítő aspektusai ellen is szerveződik. Kiterjed a tudatos táplálkozásra, ami a tudatos fogyasztás része, vagyis összekapcsolja a környezet védelmét és a társadalom védelmét.

„A Slow Food mozgalom tevékenységi köre a mezőgazdasági termeléstől, a regionális termékek védelmétől a gasztronómiai tudományokig, az idegenforgalomig, az élelmiszer-biztonság kérdéséig, valamint a kapcsolódó kulturális és emberi értékek megőrzéséig sok mindenre kiterjed, mindezeket sajátos rendszerbe fogja össze” – olvasható a mozgalom hazai honlapján.

„A Slow Food mondanivalója a globális társadalmat érintő kulturális változásról szól, nem pusztán egy kulináris élvezeteket kergető elit ügye... A Slow Food mozgalom legfőbb célja a biodiverzitás védelme, ízlelésfejlesztés – ízlésfejlesztés, kapcsolatépítés a termelők és fogyasztók között, kiállítások, vásárok szervezése, közösség- és hálózatépítés, valamint a népszerűsítés és az informálás is.”

A Slow Food mozgalom mára az egyik legerősebb civil szervezetté vált: 160 országban van jelen, világszerte 100 ezer tagot tömörít 1600 helyi csoportba. Magyarországon jelenleg öt helyi csoport (konvívium) működik: kettő Budapesten, egy Kerekegyhazán, egy Pécsett és egy Abaújszántón.

Egy példa: Ausztriában, Karintia tartományban az Alpok-Adria konyha egyedi ízvilágát ismerhetjük meg. A helyi konyha különlegességét az osztrák, olasz és szlovén hatások keveredése adja. A helyi gazdák kitartó munkájának eredményeként Klagenfurt régió mára a világ első számú slow food desztinációjává vált. Az ide látogatók nemcsak a hagyományos élelmiszerek készítőit kereshetik fel, de maguk is megtanulhatják az itteni ételek elkészítésének fortélyait főzőtanfolyamok és üzemlátogatások keretében.

A kép illusztráció (Forrás: Hvg.hu)

A Slow Food Central Europe Kecskeméten

Az olaszországi Bra-ban megrendezésre került Cheese 2017 nemzetközi sajtfesztiválon indult útjára a Slow Food Central Europe projekt. A projektet az Európai Unió Interreg Central Europe programja támogatja. Az Interreg határokon átnyúló és a közösségi kohéziót erősítő kezdeményezéseket finanszíroz. A jprojekt célja, hogy a gasztronómia a turizmus mellett a fenntarthatóság és a társadalmi integráció céljait is szolgálja. A kis helyi élelmiszertermelő kapacitások fejlesztését szeretné elérni, azt szeretné, hogy a szellemi örökség részét képező élelmiszerek értékei elismertséget kapjanak, a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság figyelembevételével.

A projekt keretében öt közép-európai városban – Velencében (Olaszország), Dubrovnikban (Horvátország), Krakkóban (Lengyelország), Brünnben (Csehország) és Kecskeméten (Magyarország) – innovatív, közösségi irányítású megoldásokat próbálnak ki. Ennek eszköze, hogy a régió gasztronómiai örökséget népszerűsítik városi köztereken.

A projekt költségvetése 2017–2020 közötti időszakban, 36 hónap alatt 73 millió 930 ezer forint. 85%-át az Európai Unió, 10%-át a magyar állam, a maradék 5%-ot pedig Kecskemét városa állja.

Az olasz kezdeményezők itteni partnere az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület. A projektcsapat felvette a kapcsolatot több biogazdálkodóval, és minél több helyi termék bemutatását tervezik.

A bejegyzés trackback címe:

https://kecskemert.blog.hu/api/trackback/id/tr8113508353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kecskemért?

Kövess a facebookon!

Friss topikok

Nyomtass te is!

Nyomtass te is #68

Nyomtassteis #68
Aki csak a kormány által meghamisított híreket olvassa és hallgatja, az elhiszi, hogy Magyarország gazdasága száguld, és legalább a volt szocialista országok közül kiemelkedik. A rideg számok azonban azt mutatják, hogy ez is csak egy hazugság.
Tovább

Címkék

112-es segélyhívó (1) 1848-as forradalom (1) 2018 (1) 2018-as választások (4) átláthatóság (1) Az úszás ünnepe (1) Bács-Kiskun megye (1) Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár (1) Bács-Kiskun Megyei Kórház (1) benzin (1) bérlakás (1) beruházás (1) cashkemét (2) Cegléd (1) civil (1) CÖF (1) DAKK Zrt. (1) Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. (1) demokrácia (1) Dobos József (1) egészségügy (1) Elios Zrt. (2) energia (2) Európai Bizottság (1) Európai Unió (3) Fekete-Győr András (1) felújítás (1) feminizmus (1) Fidelitas (1) fizetés (1) Független Diákparlament (1) gázolaj (1) Gémesi György (1) Gong Rádió (1) gyalogátkelőhely (1) Hadházy Ákos (2) harmadik Orbán-kormány (1) Határ Mária (1) hekkelés (1) helyi adó (1) Hírös Agóra (1) Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (1) Hosszú Katinka (1) humor (1) I. világháború (1) ingatlanpiac (1) interjú (1) intermodális csomópont (1) Jean-Claude Juncker (1) Jobbik Magyarországért Mozgalom (1) jogsértés (1) kampánynyitó (1) kecskemért (3) Kecskemét (6) kecskeméti közgyűlés (1) Kecskméti Fürdő (1) kerékpározás (1) kerékpártároló (1) kerékpárút (1) kiállítás (1) Király József (3) könyv (1) korrupció (3) korszerűsítés (1) középiskola (1) közlekedésbiztonság (2) közmeghallgatás (1) közvilágítás (2) kritika (1) ktatás (1) kutya (1) lakás (1) lakossági fórum (3) Lázár János (1) Lehet Más a Politika (3) Lejer Zoltán (1) Lipard Film (1) LMP (2) lőtér (1) lövészet (1) magasfeszültség (1) Magyar Kórházszövetség (1) Magyar Közút (1) Magyar Szocialista Párt (1) Mavir (1) megemlékezés (1) Megyei Prima Díj (1) Mercedes (1) Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (2) Mészáros Lőrinc (1) MOL (1) Molnár Gyula (1) Momentum Mozgalom (5) MSZP (2) multinacionális vállalat (1) munkaerőhiány (2) Nagypál Sándor (1) Nagy Attila (1) Navracsics Tibor (1) névadás (1) nevek (1) (1) oktatás (1) önerős útépítés (1) önkormányzat (1) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1) pénzosztás (1) plakátháború (2) plakáttörvény (1) polgári kezdeményezés (1) politikai humor (1) politikai pedofília (1) Rudolf-laktanya (1) Salacz László (1) slow food (1) SMP (1) Soproni Tamás (1) Soros-terv (1) statisztika (2) Stop Soros (1) Svébis Mihály (1) Szél Bernadett (3) Szemereyné Pataki Klaudia (2) Széna utca (1) Takács Valentina (1) Tállai András (1) távvezeték (1) Tiborcz István (3) történik épp (1) Tóth Szilárd (1) Trianon (1) tüntetés (1) tűzoltók (1) Univer Zrt. (1) ünnep (1) utcanevek (1) útfelújítás (1) üzemanyagár (1) Vágó Gábor (5) vagyonnyilatkozat (1) választási kampány (1) Vasútmodellezés (1) vihar (1) zászló (1) zebra (1) zene (1) Zombor Gábor (3) Címkefelhő