Megyek szavazni, persze, de taktikusan!
Választás 2018

Sokan azt gondolják, hogy arra a politikai erőre kell szavazni, amelyik a legszimpatikusabb, amelyiknek a miniszterelnök-jelöltje a legmeggyőzőbb, vagy amely a legszebb tejjel-mézzel folyó jövőképet festi fel a televízió képernyőjére. Mások szerint viszont minden politikus gazember, de szavazni állampolgári kötelesség, ezért megelégszenek a legkisebb rossz elve mentén kiválasztott legkevésbé korrupt, vagy legkevésbé korruptnak tűnő politikusra voksolással. Van azonban más lehetőség is.

Ha nem fogadjuk el, hogy a szavazóknak a pártok kínálatához csak passzív elfogadóként vagy elutasítóként szabad reagálniuk, hanem egy olyan közös és országos játéknak gondoljuk el a szavazást, ahol a nekünk tetsző kimenet érdekében bármelyik pártra szavazhatunk, mindjárt közelebb kerülünk a taktikai szavazás gondolatához. Míg az előbbi esetben a pártok morálisan béklyóba verik a hatókörükbe került szavazókat azzal, hogy erkölcsi felelősséget hárítanak arra, aki bár szimpatizál velük, de nem rájuk szavaz, addig az utóbbi esetben a pártok silány politikai kínálata már nem okozhat lelkiismeret-furdalást senkinek.

A biliárd-hasonlat

Képzeljük el, hogy adott egy biliárdasztal, rajta minden golyó egy adott pártot jelöl, és nekünk, szavazóknak az a célunk, hogy a nekünk szimpatikus párt hatalomra kerüljön, vagy az unszimpatikus ne kerüljön hatalomra, amit a golyó mielőbbi lyukba kerülése szimbolizál most. Egyetlen egy lövésünk van a dákóval. Mit tegyünk?

BiliárdNagyban folyik a játék (Fotó: Hírtv.hu)

Van, aki azt mondja, hogy lökjük a nekünk kedves golyót a legközelebbi lyuk felé, hátha beleesik. Ez lenne a klasszikus szavazási módszer. 

Más viszont azt mondja: tekintsünk végig a golyóbisokon. Tudjuk, hogy mások is lökni fognak egyet, úgyhogy nem biztos, hogy a saját pártunkat jelölő golyó lökdösése fogja azt a lyukba taszítani. Például ha a piros golyóval vagyunk, lehet, hogy a fekete golyón kell lökni egyet ahhoz, hogy az elállja a narancssárga golyó útját. Vagy a zöld golyót kell noszogatni ahhoz, hogy kilökje a kék golyót a fekete útjából, így a piros és a fekete együtt már falat alkot a narancssárga előtt.

Tehát – visszatérve immár a képes beszédről a szó szerintire – azt mondhatjuk, hogy a céljaink érdekében az összes párt összes szavazójának a várható viselkedését mérlegelnünk kell, és nem feltétlenül a saját pártunk utasítását kell szolgai módon követnünk, hiszen a pártunk célja csak a pártunk vezetője szerint azonos a mi céljainkkal. A saját céljainkat márpedig jobban tudjuk még a kedvenc pártunk vezetőjénél is.

Ezért minden rendelkezésre álló információt – valódi és álinformációt – figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy eldöntsük, hogy hogyan döntünk a szavazásnál. Az álinformációkat is, mert azoknak is van hatásuk, ha ránk nem is, a szavazók egy részére mindenképpen.

Taktikai szavazás

Tegyük fel, hogy a választás során csak az érdekel, hogy el akarjuk kerülni a Fidesz újabb kétharmadát! Adott választási rendszer  és adott területileg eltérő  párterőviszonyok mellet kire kell leadni a szavazatunkat, hogy elérjük a célunkat?

Természetesen azzal, hogy ezt az általános célt fogalmaztunk meg, számos konkrét lehetőséget is bevállaltunk. A Fidesz kétharmados hatalmának egyik alternatívája, hogy Gyurcsány Ferenc alakít megint kormányt. Persze ez most nem valószínű. Az is lehet, hogy Jobbik-Fidesz-koalíciós kormány alakul 75%-os többséggel. Ez már valószínűbb, de még mindig csak akkora az esélye, mint hogy egy ócska kínai űrhajó ránk esik az űrből.

Mindenesetre az abszurd vagy kevésbé vonzó konkrét esetek számbavétele alkalmas arra, hogy egyesek ijesztgessenek bennünket azokkal és megpróbáljanak eltéríteni az általános célunktól, vissza a jól bevált pártokhoz kötöttséget jelentő útra.

Ha nem hagyjuk magunkat eltéríteni, akkor máris körvonalazódik a megoldás: mivel két szavazólapot kapunk a szavazáskor, az országos listás szavazólapon beikszelünk a nekünk legkedvesebb párt neve melletti karikába, a helyi jelölteknél pedig kiválasztjuk a legesélyesebb nem fideszes jelölt nevét, és ő is kap egy ikszet. Ezután mindkét lapot egy borítékba tesszük, leragasztjuk a borítékot, bedobjuk a gyűjtőládába, hazamegyünk, és 19 órától nézzük a tévében az eredményváró műsort, hogy vajon bejött-e a tervünk.

A háttérben megy a matekolás

A mostani választási rendszerben 106 egyéni választókerületre van felosztva az ország, a 199 parlamenti mandátum sorsa nagyobb részben tehát az egyéni választókerületekben dől el. A maradék 93 mandátumról a pártok országos listán elért erősorrendje dönt, ha kicsit pongyolán fogalmazunk. Vagyis érdemes a legesélyesebb nem-fideszes jelöltre voksolni, függetlenül annak pártszínétől, hogy végül ő kapja meg a mandátumot.

Ha netán mégis a fideszes jelölt nyerne a körzetünkben, akkor sem volt hiábavaló a legesélyesebb helyi jelöltre való szavazás, mivel – és itt jön a csalafintaság – a Fidesz úgy is kap úgynevezett töredékszavazatokat, ha nyer a körzetben. Mégpedig annyit, amennyivel több szavazatot  kapott a második helyezettnél. Ezt hívják győzteskompenzációnak. (2014 előtt a helyi vesztesekre leadott szavazatokból lettek töredékszavazatok, 2014 óta minden bejutási küszöböt elérő és képviselőjelöltet állító párt kap belőle.) A töredékszavazatok a listás szavazatokhoz adódnak hozzá, és módosítják a 93 mandátum kiosztását. Tehát ha nagyon nyer a fideszes jelölt a körzetében, akkor sok töredékszavazattal segíti a Fideszt a 93 mandátum felosztásakor, ha csak kicsit, akkor kevéssel.

Töredékszavazatok 2014-benA listás mandátumok elosztásának szavazatösszetétele 2014-ben. A kék oszlop az ún. győzteskompenzáció (Forrás: Reiner Roland, Republikon Intézet)

Általában a töredékszavazatok harmadannyit érnek, mint az egyéni jelöltekre leadott szavazatok. Egy választókerületben 60-90 ezer választásra jogosult lakik – papíron legalábbis, mert egyes hírek szerint Ukrajnából is sokan jönnek majd át a szavazás napján buszokkal –, a részvétel 60-65% körül szokott alakulni, a relatív többséghez pedig a leadott szavazatok 40-50%-a kell, vagyis kb. 22 000 szavazattal már vihető a mandátum az egyéni körzetben.

A 93 országos listás mandátumot viszont kb. 8 millió töredékszavazat alapján osztják szét, tehát 86 ezer töredékszavazatból lesz egy mandátum.

Na de ki a legesélyesebb ellenzéki képviselőjelölt?

Általában elmondható, hogy Budapesten az MSZP-P/DK jelöltjei a legesélyesebbek, a nagyvárosokat lefedő körzetekben is, kivéve Északkelet-Magyarországot, mert ott a Jobbik. A Jobbik az esélyes a kistelepülésekből álló körzetekben és az északkeleti régió nagyvárosaiban is. Végül Pécs egyik részében és Veszprémben a független jelölt, Budakeszi környékén pedig az LMP-s elnöknő. Van még néhány kétesélyes körzet is, ezekről helyben már régóta tudható, hogy nagy csata várható – ha nem tudsz róla, akkor a te körzeted valószínűleg nem kétesélyes.

Szerencsére ma már számos honlap létezik, amelyik megmondja, hogy ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt. A Jobbikhoz közel álló Iránytű Intézet Kireszavazzunk.hu oldala kicsit a Jobbik javára torzít, a Takitkaiszavazas.hu kicsit a baloldal felé. Az előbbit egy profi kutatóintézet készíti, de nem nyilvános adatokból és titkos módszertannal, az utóbbit egy adatelemző civil aktivista nyilvános módszerrel és nyilvános adatokból. Emellett a hardcore Orbán-fóbiások a Orbánnakmenniekell.hu oldalon is tájékozódhatnak, amit Márki-Zay Péter nemrég megválasztott hódmezővásárhelyi független polgármester koordinál. Az oldalak az esetek 90%-ában azonos eredményt mutatnak.

Mi a helyzet Kecskeméten?

Kecskeméten mindkét körzetben az a helyzet, hogy nincs konszenzusos álláspont a legesélyesebb jelölt személyéről. A múltbeli és országos adatokból dolgozó országos honlapok szerint a Jobbik két jelöltje a legesélyesebb, a friss saját felmérésekre és a máshol beszerezhetetlen helyi tudásra alapozó politikai szakértők szerint az LMP-s Vágó Gábor és az MSZP-s Király József. Vágó azért a legesélyesebb, mert a DK helyi jelöltje viszonylag gyenge, kevésbé ismert és kevésbé szimpatikus személy a baloldalon, mint Vágó, ezért az MSZP szavazói a pártközpontok megegyezése ellenére valószínűleg őt fogják támogatni a kistelepüléseken népszerűbb jobbikosok helyett, és a Népszava különszáma is őt javasolja nekik. Király pedig viszonylag nagy helyi ismertségére és Kecskemétért végzett évtizedes civil munkásságára alapozott népszerűsége miatt tűnik az esélyesebb jelöltnek.

Portálunk is az utóbbi szakértői véleményt tartja irányadónak.

 vago_kiraly.jpg

Vágó Gábor (LMP) és Király József (MSZP)

Az Orbánnakmenniekell.hu végső soron nagyon korrektül mindenkinek a lelkiismeretére bízza a szavazást Kecskeméten, mivel a rendelkezésre álló információk ellentmondásosak, és várhatóan ismét a Fidesz fog nyerni mindenféle taktikázás ellenére. Vagyis ha országosan győz a Fidesz, nem Kecskemét miatt fog újra kormányt alakítani Orbán, ha pedig veszít, nem Kecskemét miatt fog veszíteni. A meglepetést azonban természetesen nem lehet kizárni, és nyilvánvalóan az ellenzék jó helyi szereplése a 2019-es önkormányzati választásokat is befolyásolni fogja.

A bejegyzés trackback címe:

https://kecskemert.blog.hu/api/trackback/id/tr3413813194

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kecskemért?

Kövess a facebookon!

Friss topikok

Nyomtass te is!

Nyomtass te is #68

Nyomtassteis #68
Aki csak a kormány által meghamisított híreket olvassa és hallgatja, az elhiszi, hogy Magyarország gazdasága száguld, és legalább a volt szocialista országok közül kiemelkedik. A rideg számok azonban azt mutatják, hogy ez is csak egy hazugság.
Tovább

Címkék

112-es segélyhívó (1) 1848-as forradalom (1) 2018 (1) 2018-as választások (4) átláthatóság (1) Az úszás ünnepe (1) Bács-Kiskun megye (1) Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár (1) Bács-Kiskun Megyei Kórház (1) benzin (1) bérlakás (1) beruházás (1) cashkemét (2) Cegléd (1) civil (1) CÖF (1) DAKK Zrt. (1) Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. (1) demokrácia (1) Dobos József (1) egészségügy (1) Elios Zrt. (2) energia (2) Európai Bizottság (1) Európai Unió (3) Fekete-Győr András (1) felújítás (1) feminizmus (1) Fidelitas (1) fizetés (1) Független Diákparlament (1) gázolaj (1) Gémesi György (1) Gong Rádió (1) gyalogátkelőhely (1) Hadházy Ákos (2) harmadik Orbán-kormány (1) Határ Mária (1) hekkelés (1) helyi adó (1) Hírös Agóra (1) Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (1) Hosszú Katinka (1) humor (1) I. világháború (1) ingatlanpiac (1) interjú (1) intermodális csomópont (1) Jean-Claude Juncker (1) Jobbik Magyarországért Mozgalom (1) jogsértés (1) kampánynyitó (1) kecskemért (3) Kecskemét (6) kecskeméti közgyűlés (1) Kecskméti Fürdő (1) kerékpározás (1) kerékpártároló (1) kerékpárút (1) kiállítás (1) Király József (3) könyv (1) korrupció (3) korszerűsítés (1) középiskola (1) közlekedésbiztonság (2) közmeghallgatás (1) közvilágítás (2) kritika (1) ktatás (1) kutya (1) lakás (1) lakossági fórum (3) Lázár János (1) Lehet Más a Politika (3) Lejer Zoltán (1) Lipard Film (1) LMP (2) lőtér (1) lövészet (1) magasfeszültség (1) Magyar Kórházszövetség (1) Magyar Közút (1) Magyar Szocialista Párt (1) Mavir (1) megemlékezés (1) Megyei Prima Díj (1) Mercedes (1) Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (2) Mészáros Lőrinc (1) MOL (1) Molnár Gyula (1) Momentum Mozgalom (5) MSZP (2) multinacionális vállalat (1) munkaerőhiány (2) Nagypál Sándor (1) Nagy Attila (1) Navracsics Tibor (1) névadás (1) nevek (1) (1) oktatás (1) önerős útépítés (1) önkormányzat (1) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1) pénzosztás (1) plakátháború (2) plakáttörvény (1) polgári kezdeményezés (1) politikai humor (1) politikai pedofília (1) Rudolf-laktanya (1) Salacz László (1) slow food (1) SMP (1) Soproni Tamás (1) Soros-terv (1) statisztika (2) Stop Soros (1) Svébis Mihály (1) Szél Bernadett (3) Szemereyné Pataki Klaudia (2) Széna utca (1) Takács Valentina (1) Tállai András (1) távvezeték (1) Tiborcz István (3) történik épp (1) Tóth Szilárd (1) Trianon (1) tüntetés (1) tűzoltók (1) Univer Zrt. (1) ünnep (1) utcanevek (1) útfelújítás (1) üzemanyagár (1) Vágó Gábor (5) vagyonnyilatkozat (1) választási kampány (1) Vasútmodellezés (1) vihar (1) zászló (1) zebra (1) zene (1) Zombor Gábor (3) Címkefelhő