Kósa Lajos (53) volt debreceni polgármester, országgyűlési képviselő, volt Fidesz-frakcióvezető, 2017. október 2-i hatállyal kinevezett megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter a Hajdú Online-nak adott legutóbbi interjújában elmondta, hogy a kormány egyelőre nem tudja pontosan, mennyibe is fog kerülni a „Modern Városok Program” (MVP) nevű fejlesztési terv megvalósítása.
„Az ország legnagyobb fejlesztési programjáról van szó, névlegesen mintegy 3388 milliárd forintról beszélünk. Ma már tudjuk, hogy az egész program többe fog kerülni, mert az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége” – mondta Kósa.
Kósa Lajos tárca nélküli miniszter (Fotó: Hirado.cms.mtv.hu)
Emlékeztetőül: a 2016. február 2-án tartott kecskeméti sajtótájékoztatóján Orbán Viktor (54) miniszterelnök a következő tíz fejlesztési célt jelölte meg a 2016–2020 ötéves időszakra:
- egy 25 milliárd forint értékű kecskeméti gazdaságfejlesztési alap létrehozása
- új kifutópálya a polgári repülés számára (utólag ez 5,5 milliárd forintra lett beárazva)
- hálózati fejlesztések a helyi ipartelepek energiaellátására
- az északi elkerülő út befejezése 18 milliárd forint értékben
- az Izsáki út négysávosítása
- egyetemi ipari kutatóközpont létesítése (itt nincs összeg meghatározva)
- a vasútállomás fejlesztése és új parkoló építése
- elővárosi vasút a környező települések felé
- a Kodály Intézet fejlesztése (250 fős koncertterem, új tantermek és stúdiók) 3 milliárdért és egy új műszaki-gazdasági középfokú szakképző iskola és kollégium 1,5 milliárd forint értékben (ez a Kada Elek Közgazdasági Szakgimnázium fejlesztését és elköltöztetését jelenti)
- a városháza (külső) felújítása 4 milliárd forintért.
Sajnos vagy szerencsére az építőipari anyagdrágulás a kecskeméti gazdaságfejlesztési alapot nem érinti, a terv többi eleme esetében viszont a költségek emelkedése borítékolhatóan nagyobb lesz 30%-nál. A Hvg.hu összeállítása szerint az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy átlagosan az ötszörösére drágul egy-egy nagyberuházás, mire a tervek megvalósulnak.
Bár Kecskemétnek a 3388 milliárd forintból 191 milliárd járna, ha a lakosság arányában osztanák szét a pénzt a megyei jogú városok között, mégis csak százmilliárd forint (egyes források szerint csak 82,1) volt a város és a kormány között 2016. február 9-én megkötött keretmegállapodás összege. A drágulás révén azonban az említett 191 milliárd forint is elérhető, sőt túlszárnyalható: például a Kada Elek Szakgimnázium fejlesztésére szánt összeg a 2016 februári 1,5 milliárdról 2017 szeptemberére 5 milliárd forintra nőtt, villamosenergia-fejlesztésre 15 milliárd forint volt betervezve, jelenleg az ár 22-nél tart.
Az összehangolatlansága miatt eddig is sokat bírált, nem egyszer vitatható szükségességű dolgokat tartalmazó „Modern Városok Program” költségeit 60%-ban az Európai Unió, 40%-ban a magyar állam állja.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Le Orme 2 2017.11.10. 19:49:25
A HVG mindig hazudik, ebben is. Az összeállításából is kiderül, hogy
1. drágulás nem volt, legfeljebb változott a beruházás tartalma,
2. 2003-as terveket hasonlított össze 2015-ös kivitelezéssel - ésszerűtlen.
Itt meg tessék, lehet konkrétan szidni az egyes beruházásokat, melyik káros, melyiknél lenne jobb? Ha nincs fejlesztés, az a baj, ha van fejlesztés, az a baj.
Kec5kemert 2017.11.10. 20:32:10
A konkrét kecskeméti fejlesztési pontok kapcsán nekem elsősorban az új kifutópályával van gondom, mert:
1. Kecskeméttől 70 km-re, autópályán, vasúton jól megközelíthető módon van egy nemzetközi polgári repülőtér,
2. emellett jó eséllyel azért is felesleges is a beruházás, mert egy katonai repülőtér plusz polgári hasznosításához nem feltétlenül kell új pálya,
3. végül helyi lakosként nem szeretnék még polgári légiforgalmat is a házam fölé, elég nekem a katonai gépek robaja és szennye.
Ahogy arról 2017. október 14-én írtunk, az elektromos távvezeték-építése is finoman szólva problémás:
kecskemert.blog.hu/2017/10/14/villamlo_tekintetek_a_sotetben_duhos_polgarok_tuntettek_penteken_cegleden