2017. november 13-án, hétfőn este tartotta a Kecskemét Városszépítő Egyesület a városi kerékpáros közlekedésről szóló fórumát. A rendezvényen részt vettek a rendőrség, az önkormányzat, a Magyar Kerékpáros Klub és a Vonaltervező Kft. képviselői. A Wesselényi utcai Civil Klubban tartott beszélgetést Király József elnök, önkormányzati képviselő vezette.
A fórum előadói
Először dr. Orbán Csaba, a kecskeméti polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályvezetője kapott szót. A tavaly 51,5 millió forintból elkészült Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) tartalmazza a fejlesztési terveket, a megvalósítás pedig attól függ, hogy milyen pályázati összegekhez jut a város. A jelenleg megépült kerékpárút-hálózat a városba bejövő főbb utak mentén készült el. Az utak leromlott minősége kevés kivétellel nem teszi lehetővé, hogy betöltsék funkciójukat. 2016 óta, részben a KRESZ módosítása nyomán az olcsóbb és gyorsabban megvalósítható nyitott kerékpársávok és kerékpáros nyomok létesítése került előtérbe. Ezekkel próbálja a város kiegészíteni a kerékpárúthálózat hiányosságait. Idén az Akadémia körút és a Sétatér utca közötti kerékpárút felújítása valósul meg, ami jövőre a Március 15. utcáig folytatódik. Jövőre részben önkormányzati beruházásban fog megvalósulni a Déli Iparterületen egy út az Daimler út folytatásában, egy 5-600 m-es szakasz a Külső Szegedi útnál, és egy harmadik szakasz állami kivitelezésben az 54-es főút négysávosításához kapcsolódva. 2017-ben a Szolnoki út is felújításra kerül, de a mellette haladó kerékpárúthoz nem nyúlnak, mert az útfelújítási pályázatban arra nem adtak rá pénzt.
Kecskemét jelenlegi kerékpárútjai (Forrás: Openstreetmap.org)
Az autósoknak az új útburkolati jelek sok gondot okoznak, mert a hozzájuk kapcsolódó KRESZ-szabályok ismeretlenek előttük.
Mi az a nyitott kerékpársáv?
Lássuk, mit ír a KRESZ!
„Nyitott kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt – kerékpár és különleges esetekben (az egymás mellett történő elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében) jármű egyirányú közlekedésére szolgáló – különleges forgalmi sáv.”
„A nyitott kerékpársávot – amely a kerékpárosok közlekedésére kijelölt sáv – az úttesten felfestett fehér színű szaggatott vonal és kerékpárt mutató burkolati jel is jelzi.”
„A nyitott kerékpársávot – az egy irányban vagy egymással szemben közlekedő járművek egymás mellett történő elhaladás ezt szükségessé teszi – más járművek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett.”
A nyitott kerékpársávot … más járművek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett. A jobbra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell végrehajtani.”
Vagyis a nyitott kerékpársávba való lehúzódáskor is indexelnie kell az autósnak.
És mi az a kerékpárnyom?
A kerékpárnyom útburkolati jel, ami az úttesten a kerékpárosok számára ajánlott pozíciót mutatja, illetve a többi közlekedő számára jelzés, hogy ott kerékpárosokra kell számítani – például egyirányú utcában szembeforgalomként –, egyébként nem kötelez semmire.
Ezután Kerti István városi rendőrkapitány következett szólásra. Az alezredes szerint a legfontosabb feladat jelenleg a gyermekek megtanítása a közlekedési szabályokra, amit iskolai szakkör vagy iskolarendőri program keretében képzel el. Emellett toleranciára van szükség a közlekedésben résztvevők részéről egymás iránt, mert a közlekedési lehetőségek egyelőre adottak. Esti időszakban a kerékpárosok részéről a láthatósági mellény viselését ajánlotta városban is a kötelező világítás használata mellett. Holland példára hivatkozva azt szeretné, hogy a KRESZ úgy módosuljon, hogy a kerékpárosnak – a villamos kivételével – mindenütt legyen elsőbbsége, ahol ezt nem tiltja tábla.
A Budai kapunál jelenleg is gőzerővel zajlik a kerékpárút felújítása
Halász István építőmérnök a Vonaltervező Kft.-től arról beszélt, hogy külterületen külön kell választani a kerékpáros forgalmat az autósoktól, itt van helye a kerékpárutaknak. A városban azonban a hely is kevesebb, és több kompromisszumot kell kötni. Sokszor a kerékpárosok sem kívánnak már nagy sebességgel haladni a belvárosban. A legtöbb kerékpáros-baleset így a csomópontoknál következik be, ahol nem számítanak az autósok a biciklisekre. Az autósoknak biztonságos csomópont azonban a kerékpárosnak nem feltétlenül biztonságos: például a turbó körforgalmakból felgyorsulva jönnek ki az autósok, de ott sokszor áthaladó kerékpárosokkal találkoznak. A kerékpáros nyommal kapcsolatban az a probléma, hogy önállóan nem biztosít helyet a kerékpárosoknak, ezért nagyobb utakon hamis biztonságot ad a kerékpárosoknak. A belső városrészekben nem a kerékpárút a legbiztonságosabb. A mérnökök részéről is szemléletváltásra van szükség: a belső városrészeken a kerékpárosbarát infrastruktúra javára kell az autósok helyett helyezni a hangsúlyt.
Dr. Iványosi Szabó András, a településrendezési munkacsoport vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a meglévő hálózat nem csak szakadozott, de néha ésszerűtlen a vezetése is. Például hol az út egyik, hol az út másik oldalán halad a kerékpárút. A kerékpárlejárók sokszor 45°-ban csatlakoznak az útra, ami felesleges döccenést okoz. A kerékpárutak átvezetése sincs konzekvensen felfestve. Végül a Kecskemétet más településekkel (Lajosmizse, Nyárlőrinc, Matkó, Méntelek, Ballószög, Helvécia) összekötő kerékpárutakat hiányolta.
Barna Imre, a helyi kerékpárosklub vezetője
Barna Imre, a Magyar Kerékpáros Klub kecskeméti területi szervezetének vezetője hosszasan sorolta a problémákat. A legnagyobb baj szerinte, hogy lassan valósulnak meg a dolgok. Példaként az arborétumnál lévő csomópontot említette, ahol már tíz éve kitalálták, hogy körforgalmat kellene telepíteni, de a mai napig sem valósult meg. A kerékpárutak állapota nagyon leromlott, a meglévő szakaszok pedig hiányosak, ezért szerinte a városi költségvetés fix részét minden évben felújításra kellene költeni. Az új kerékpárutak építése is gyenge minőségben történik, például a 2009-ben Nagykőrös és Kecskemét között épült kerékpárúton már hosszanti repedések mutatkoznak. A vasútállomásnál elhelyezett műszakilag gyengén kivitelezett kerékpártámaszokból eleve kevés volt, fele azóta kidőlt, megrongálódott -- bár MÁV jelezte, hogy rendbe teszik a helyet, általában rehabilitálni kellene a vasútállomás környékét és őrzött kerékpártárolót kellene a vasútállomáson létesíteni.
A közönség hozzászólásai a kerékpárosok szabálykövetésének alacsony voltát, az új kerékpártámasztókat, a BuBihoz hasonló kerékpérkölcsönzés bevezetését hiányolták. Szóba került, hogy leromlott sok kerékpárút, és az, hogy hiányoznak az egyértelmű preferenciák, irányok a helyi kerékpáros közlekedés tervezésében.
Orbán Csaba válaszában elmondta, hogy városi közbringarendszert nem tud létesíteni Kecskemét, mert a várható kihasználtságát nem tudta igazolni korábban a felmérés.
(A kép forrása: Facebook.com)
Élénk vitát keltett az utcai közvilágítás kérdése. Barna Imre szerint sok útszakaszról hiányzik a közvilágítás, ide napelemes közvilágítás telepítését javasolta. Sokan szóvá tették, hogy a városi világítást jóval a szürkület beállta után és a Nap felkelte előtt kapcsolják fel, ami balesetveszélyes. Orbán Csaba arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy az üzemeltető, a Polar Studio Kft. és a Systrade Kft. konzorciuma egy bizonyos dekádalapú automatikus ütemezés szerint kapcsolja be a lámpákat, ami ősszel vagy borultság idején valóban nem megfelelő, de nem térhetnek el a jogszabályoktól. Ha valaki problémát észlel a közvilágításban, akkor a kovika.hu internetes címen tehet róla bejelentést.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
