Választási interjúsorozatunk második részében Lejer Zoltánnal, a Jobbik Bács-Kiskun megyei 1. számú választókerületben induló jelöltjével beszélgettünk pártja javaslatairól és a személyes elképzeléseiről.

Kecskemért: Arra kérem, röviden mutatkozzon be!

Lejer Zoltán: Lejer Zoltán vagyok, 41 éves, Székesfehérváron születtem, 2004-ben költöztem Kecskemétre az akkori munkám miatt. A repülőtéren a Magyar Honvédségnél dolgoztam 2008-ig. Itt ismerkedtem meg a párommal. Két gyermekem van, egy 3 éves kislány és egy 11 éves fiú. Kecskeméten a Széchenyivárosban lakunk. 2008 után, amikor otthagytam a Honvédséget, a versenyszférában helyezkedtem el, azon belül is a magyar kis- és középvállalkozói szektorban, termelésvezetőként dolgoztam az elmúlt 10 évben ugyanannál a cégnél.

2013 óta vagyok a Jobbik tagja, a kecskeméti alapszervezetének, 2014 óta, a helyhatósági választások óta az egyik kecskeméti tulajdonú cég felügyelőbizottságában a Jobbik delegáltjaként végzem a munkámat. Az alapszervezetben a Bács-Kiskun megyei 1. sz. választókerület szervezője voltam, ezért jó rálátásom van a körzetre. Ez 12 települést tartalmaz, Tasstól, Kunszentmiklóstól egészen Kecskemétig, de Kecskemétnek csak szűken egyharmad részét öleli fel, tehát az én választókörzetem főleg a vidékre, Észak-Kunságra tehető.

K: Miért pont a Jobbik volt vonzó az Ön számára?

LZ: 2008-ig, amíg a Honvédségnél dolgoztam szerződéses állományban, nem lehetett politizálni. Végül 2013-ban léptem be a Jobbik kecskeméti alapszervezetébe.

A Jobbik az az egyedüli párt Magyarországon, amelyik nem vett részt a rendszerváltásban, nem rendszerváltó pártként van jelen a napi politikában. Már 2010-ben úgy láttam, hogy a Jobbikban van meg egyedül az az erő, amely a rendszerváltást valóban be tudja fejezni. A rendszerváltás óta eltelt 28 évben különböző pártok, pártszövetségek váltották egymást a kormány élén, mégis sok mindennel adósak maradtak. Ilyen például az ügynöktörvény, de az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta sem történt semmiféle pozitív előrelépés a magyar társadalomban vagy a gazdaságban. Én csak a Jobbikban látom azt az erőt, amely véghez tud vinni egy valódi rendszerváltást, ami új társadalmi alapokra helyezi Magyarországot. Azért léptem be a pártba, azért politizálok, azért dolgozok, hogy Magyarország az Európai Unión belül egy olyan ország legyen, ahol érdemes élni és ne legyünk kivándorlóország. Ez a legfontosabb üzenetem.

K: Miben látja a rendszerváltozás legnagyobb hibáját?

LZ: Nagyon sok hiba van. 1989 óta a magyar közélet rossz irányba ment. Magyarország legfőbb problémája most a korrupció. Több felmérés mutatja, hogy a magyar társadalom pártállástól és kormányoktól függetlenül elfogadja azt, hogy korrupció van. Ezt a rendszerváltó pártok ültették el a magyar választókban. Annyi pénz áramlik el korrupciós csatornákon a gazdaságból, ami már látványosan visszavet minket nem csak az Európai Unióban, hanem most már a környező kelet-európai országokhoz képest is.

A másik probléma, hogy 1989 után nem ment végbe egy olyan megtisztulási folyamat, hogy az egypártrendszer emberei kikerüljenek a politikából. A mai napig ott vannak a szocialista egypártrendszer kiszolgálói a pártokban, lehet az a Fidesz, az MSZP, a DK, bármelyik. Itt van például Szita Károly esete, akinek egy ilyen múlt után a közéletből azonnal távoznia kellene. Ugyanígy ülnek az ügynöktörvényen is. Mindegyik párt, amelyik eddig kormányzott, azért nem hozta nyilvánosságra az ügynöklistákat, mert zsarolásra használja azokat az ellenfeleivel szemben. Ezt az állapotot meg kell szüntetni, nyilvánosságra kell hozni őket!

K: Mik a Jobbik javaslatai a korrupció ellen?

LZ: Mi két dolgot javaslunk, amit azonnal meg fogunk lépni, ha kormányra jutunk. Az egyik, hogy csatlakozunk az Európai Unió ügyészségéhez. Ha az Európai Unió felzárkóztató, kohéziós alapokkal segíti Magyarországot, akkor annak a pénznek a felhasználását a saját ügyészégének kell ellenőriznie. Az, hogy ezt Magyarországról nem támogatják, már maga is egy árulkodó jel arra nézve, hogy nincs rendben ezeknek a pénzeknek a felhasználása.

A másik javaslatunk egy magyarországi korrupcióellenes ügyészség felállítása, amit a jelenlegi ügyészség fölé kell helyezni, amit jelenleg pártkatonák irányítanak, és az európai uniós pénzek felhasználását ennek az ügyészségnek kell kivizsgálnia mindenféle pártállásra való tekintet nélkül.

A Jobbiknak az is a programjában szerepel, hogy ha egy politikus korrupció gyanújába keveredik, ott mentelmi jogról szó sem lehet, és mivel politikus és közpénz felett rendelkezik, dupla büntetés járjon neki.

K: Térjünk át a választókerületére! A Bács-Kiskun megyei 1. választókerület fele a kerülethatárok átrajzolása miatt egy lakótelep, a fele pedig kistelepülésekből áll. Ezeknek egészen különböző problémáik vannak.

LZ: Sőt, a választási programomban az szerepel, hogy ezt a körzetet három részre kell bontani. Van a kecskeméti lakótelep, ami az egyik legprosperálóbb megyeszékhely része, azután vannak a megyeszékhelyhez közel eső agglomerációs települések, amelyek ennek az ipari városnak a kedvezményezettjei, ilyen például Lajosmizse. És vannak azok a részek, amelyek leszakadóak.

A választókerület legnagyobb települése Kunszentmiklós 8000 lakossal, utána Szabadszállás és Lajosmizse következik. Szabadszállás a rendszerváltás után elveszítette városi rangját. Bezárt a laktanya, munkahelyek szűntek meg és 6000 főre csökkent a lakosság száma, ezért nagyon sok kedvezménytől elesett. A kistelepülések nem tudnak igazából fejlődni, nem tudják élvezni Kecskemét város közelségének előnyét, amiben nagyon fontos szerepet játszik a leromlott infrastruktúra.

Az 52-es út már ezelőtt 15 évvel is egy elavult út volt, azóta toldozzák-foldozzák ugyan, de nem ez a megoldás. A megoldás az, hogy ezt az utat korszerűsíteni kell, négysávos gyorsforgalmi úttá kell tenni ahhoz, hogy Kecskemét valóban az alföld kapuja lehessen.

A másik probléma a települések közötti úthálózat. Ott az elmúlt 15-20 évben útfelújítás, útmodernizálás nem történt. Százéves állapotok uralkodnak.

De nem csak az úthálózat feljavítását értem bele az infrastruktúra modernizálásába, hanem van például olyan település a választókerületben, amelyikre egy ipari cég települt volna, felszívta volna a helyi munkaerőt, viszont egyszerűen olyan gyenge volt a település villamos hálózata, hogy az a cégnek nem volt elég.

K: A kisebb településeknek az a fő problémájuk, hogy az emberek elmennek onnan, mivel nem találnak megélhetést. Önök mit tennének, hogy megélhetéshez juttassák az ittenieket?

LZ: A kistelepüléseknek a megtartó erejét csak a mezőgazdaság jelenti, ezért a mezőgazdaságot kell fejleszteni ebben a 12 településen. A fő mezőgazdasági ágazat az állattartás. Kerekegyháza környékén rengeteg tojótelep van. A juhászat is számottevő. Ezeket kellene visszaállítani, segíteni. Létre kell hozni az állatalapú támogatást. A magyarországi állatállomány a rendszerváltás óta csökkent. Az egykor 3 millió sertés országában ma már félmilliót sem éri el a számuk. Sertéshúsból is behozatalra szorulunk.

Muszáj a kis családi gazdaságokat erősíteni, csökkenteni kell a bürokráciát. Nem lehet a munka mellett jövedelem-kiegészítésként tanyasi gazdálkodást végzőket ilyen adminisztratív és anyagi terhekkel sújtani, mert nem éri meg és abbahagyják a gazdálkodást. 8 ezer szavazópolgár lakik ebben a szavazókörzetben tanyás ingatlanban. Meg kell őriznünk a tanyás ingatlanon való lakást, életvitelszerű életet, gazdálkodást! Ehhez minden segítséget meg kell adni azoknak, akik tanyán élnek. Arra kellene összpontosítani, hogy ők a jövedelem-kiegészítésként felnevelt állatokat vagy a más mezőgazdasági terméküket el tudják adni könnyedén a piacon bürokrácia nélkül.

A földalapú támogatásokat sávosan képzeli el a Jobbik. A kis hektárszámú gazdák többet kapnának, a közepesek megtartanák a mai állapotot, a nagy hektárszámú gazdák pedig, akiknek amúgy is több bevételük van, azok sokkal kevesebbet kapnának a jövőben.

Kecskemétnek is muszáj külön hangsúlyt fektetnie erre, ugyanis az ideáramló munkaerő számára tökéletes megoldás lenne a helyi élelmiszer fogyasztása. Fizetőképes kereslet alakult ki Kecskeméten, és ezek a tanyák, ezek a mezőgazdasági vállalkozók közel vannak, és ha az élelmezésbe bekerülhetnének az itt helyben előállított termékek, akkor rövid élelmiszerlánc keletkezne. Valahogy ez a kormánynak nem érdeke, nem érzik át ennek a fontosságát. Mindig csak a multinacionális cégeket próbálják különféle stratégiai partnerségekkel megszerezni maguknak, holott itt lennének az igazi stratégiai partnerek: a tanyán vagy a falun élők.

K: Lássuk most a nagyvárost, a választókerület másik felét! Itt az a fideszes kommunikáció, hogy ezt adjuk át-azt adjuk át, így fejlődik a város-úgy fejlődik a város, itt egy gyár-ott egy gyár. Prosperitás képét sugározzák, miközben a lakosság az életkörülményekben mutatkozó elmaradásokat panaszolja. De Kecskeméten a gazdasági problémák nem igazán jellemzőek.

LZ: 2016-ban Orbán Viktor maga jelentett be a Modern Magyarország programban egy 100 milliárdos fejlesztést itt Kecskeméten. Két évig nem történt semmi, több millió forintot elköltöttek különböző tervekre, azután nem történt belőle semmilyen fejlesztés. Majd 2018 januárjában Kósa Lajos eljött és a kampány hajrájában bejelentette, hogy 100 milliárd forintot adnak a modern városok programjában. Nem tudjuk, hogy tíz év múlva újra bejelentik-e vagy 2019-ben a helyhatósági választásnál is bejelentik-e ugyanezt. Lassan már valami pénznek is kellene érkeznie!

Kecskemét olyan gyorsan növekszik, amivel nem tudja a lépést tartani sem a közlekedés, sem a lakhatás. Túlságosan nagy a főleg külföldi tulajdonú gyárak szívóereje. Megduplázódtak az ingatlanárak, az albérleti árak ugyancsak, és nincsen elég lakás. Most épülnek ugyan lakások, csakhogy olyan áron, hogy kíváncsi vagyok, vajon lesz-e rájuk fizetőképes kereslet.

Ennek a tömegnek a megjelenésével nem tudott lépést tartani az úthálózat sem. Mivel az úthálózat a belvárosban adottság az épületek miatt, nagy fejlesztésre nincs lehetőség. Valamilyen másik alternatívát kellene kidolgozni, ami nyilvánvalóan a tömegközlekedés lenne, de ott van a következő probléma, hogy a parkolás sincs megoldva. Aki letenné az autóját a külvárosban, hogy bejöjjön a belvárosba, annak ott nincs parkolóhely, a belvárosban pedig a parkolási díjak az egekben vannak!

Az is egy probléma, hogy a fideszes kormányzat fizetőssé tette a várost elkerülő autópálya-szakaszt. Érdekes, hogy a város fideszes vezetői nem tudták a saját pártjukon belül annyira képviselni a város érdekeit, hogy az elkerülő szakaszt ingyenessé tegyék, pedig ez szerintem nagyon sokat segítene a város közlekedésén. De valamilyen oknál fogva nem tették meg.

Széles koncepciót kell tehát kidolgozni, be kell vonni a kecskeméti civil szervezeteket, a lakosságot, és egy olyan közös programot kell kitalálnunk a városfejlesztésre, ami azután élhetővé tenné Kecskemétet!

K: Mit gondol Salacz László képviselői tevékenységéről?

LZ: Ő 2014 óta képviseli a körzetet, megörökölte a körzetet Balogh Józseftől, aki 16 évig volt az országgyűlési képviselő. Én a körzet 12 települését többször bejártam, és nem nagyon ismerik az ott élők a fideszes képviselőt, a saját képviselőjüket, mert nem nagyon járja a településeket. Egy-egy nyugdíjas rendezvényen átad valamilyen díjat vagy megjelenik valamilyen rendezvényen, de bármennyire is szerettem volna konkrét dolgot találni az elmúlt négy évből, amit ő intézett volna el, vagy ami az ő nevéhez fűződött volna, bármilyen fejlesztés – nem találtam. Valószínűleg emiatt zárkózott el a vitától, amire többször próbáltuk invitálni. Ebben e körzetben kettőnk között fog eldőlni a képviselői mandátum, ez egy jobboldali körzet. Szerintem a választópolgároknak jó tájékozódási pont lett volna, ha a két esélyes jelölt tudott volna vitatkozni, megütközni. Nem ragaszkodtam volna Kecskeméthez, sőt örültem volna, ha nem Kecskeméten történik a vita, mert ezzel is tudtuk volna jelezni, hogy mennyire fontos a 12 vidéki település nekünk. Ez nem jött létre, mert Salacz László elzárkózott. Remélem, hogy az ő munkásságát is értékelik április 8-án a választók.

K: Ön hogyan képzeli el a majdani képviselői munkáját? Nem biztos, hogy 106 lobbistára lenne szükség a parlamentben.

LZ: De igen! Az egyéni képviselőnek, bármelyik párt színeiben lesz is az országgyűlés tagja, azért választják meg, hogy ne pártkatona és gombnyomkodó legyen, hanem hogy annak a körzetnek, az ott élő embereknek az érdekeit képviselje, és kiváló lobbistájuk legyen a kormánynál. Aki listáról kerül be, akit a párt visz be a parlamentbe, azok a képviselők a párt érdekeit szolgálják. Akik az egyéni körzetekből kerülnek be, azok az emberek érdekeit szolgálják, ez ilyen egyszerű és ez nem történt meg a rendszerváltás óta.

K: Elképzelhető-e, hogy ha a Fidesz kisebbségbe, 50% alá szorul a parlamentben, akkor a Jobbik koalícióra lép vele?

LZ: Három pártnak nem leszünk sohasem a koalíciós partnere: ezek a Fidesz, az MSZP és a DK. Ezek a pártok részesei a rendszerváltásnak. De nem is kell ezen sokat gondolkodni, mert pont az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely mondta, hogy ha azon múlik, akkor az MSZP minden támogatást meg fog adni, hogy Orbán Viktort tartsa meg egy ügyvivői kormány élén. Tehát ezzel hosszú távon nem kell foglalkozni. A Jobbik nem készül koalícióra egyik XX. századi párttal sem.

K: A fideszes Tállai András államtitkár mondta korábban, hogy „figyeljük, mit csinál a Jobbik és a jó ötleteit megvalósítjuk”. Például a migránskérdésnél is.

LZ: Számtalan ilyen eset volt az elmúlt 8 évben, amikor valamit a Jobbik bevitt a parlamentbe, majd a Fidesz megakasztotta azt már a bizottsági szinten, de azután mégis jónak ítélték és pár hónappal később saját ötletként benyújtották. A legmarkánsabb példa erre pontosan a kerítés volt. Toroczkai László, a Jobbik alelnöke és Ásotthalom polgármestere 2014-ben kérte, hogy állítsanak fel kerítést. Még Lázár János is elmondta a Kormányinfón, hogy ez micsoda anti-európai megoldás, majd alig több mint 6 hónapra rá ők nyújtották be a kerítés tervét. A Jobbik támogatta a kerítést, és nem fogja azt lebontani. Ezt a hazugságot visszautasítjuk. Rengeteg olyan ügy volt az elmúlt 8 évben, aminek a megoldási ötlete a Jobbiktól származott, majd egyszerűen ellopták, hogy ezzel próbálják a szavazóit maguk mellé állítani.

K: A Fidesz kampány másik eszköze a lejáratás, amit Vona Gábor Jobbik-elnököt erősen érintette a kampányban. Legutóbb húsvétkor drónt küldtek a kisgyermekére ismeretlenek. Mit szól ezekhez a módszerekhez?

LZ: Elítélem őket. A médiafölény, amit kiépítettek, és a propaganda — újságírásnak nem nevezném, mert ez nem újságírás — azt eredményezte, hogy több mint száz sajtópert nyertünk velük szemben. Jól mutatja az elkövetők lelkületét, hogy még az elvesztett sajtóperek után is vállalnak egy újabb pert, csak hogy ne kelljen a helyreigazítást lehozniuk. Ilyen médiumokkal állunk szemben. Kicsit szélmalomharcnak tűnik, amit csinálunk, mert az egyik médium a másikból nő ki. Felvásárolták az összes megyei lapot az internetes felületeikkel együtt, a helyi rádiókat, így nagyon nehéz médiafelülethez jutnunk. De én azt látom, hogy az emberek kezdenek átlátni a szitán, minden hazugságuk már nem megy át a társadalmon. Mivel nincs más témájuk ebben a kampányban, mint a migránskérdés, az emberek le fogják szűrni a tanulságot és nagyon bízok benne, hogy ezért a viselkedésért meg fogják büntetni a kormányt április 8-án.

K: Végül Ön szerint mi a választás tétje, miért menjenek el szavazni az emberek?

LZ: Szerintem az 1990-es választás óta ez lesz a legfontosabb választás. Bár nem szeretek nagy szavakat használni, de ez egy történelmi választás lesz.

Két fontos tétje van ennek a választásnak. Az egyik, hogy kivándorlóország leszünk-e. Szándékosan mondom ezt, mert nem a bevándorlással van probléma. A kérdés az, hogy az aktív, dolgozni tudó rétegek ilyen gazdaságpolitika és elszegényedés mellett milyen mértékben hagyják el Magyarországot, hogy elveszítjük-e a dolgozni akaró értelmes fiatalok rétegét.

A másik tét pedig az, hogy ha itt a Fidesz kormányoz tovább, és tovább haladunk a putyini úton, akkor ki fogják alakítani azt az antidemokratikus rendszert, ami miatt ez az ország ki fogja írni magát az Európai Unióból. Ennek a diktatúrának a nyomai már látszanak, és senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy ezt ki fogják építeni. Ezért kell elmenni április 8-án szavazni!