2017. november 22-i ülésén a kecskeméti önkormányzat közgyűlése új helyi adó bevezetéséről döntött. Az építményadóhoz hasonló adó a reklámhordozó eszközökre lesz kivetve. A fideszes vezetők ezzel a választások előtt korlátozzák a hirdetési piacot.

A településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó a reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító,  elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény. Erre vetett ki most adót a kecskeméti önkormányzat. Az adó kivetésének kötelezettségét az 1990. évi C., azaz a helyi adókról szóló törvényben helyezték el idén nyáron, valamint előírták a reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó hatósági engedélyeztetést is. A törvény azonban maximálta a kivetendő helyi adó nagyságát.

A kecskeméti fideszes többség a lehető legmagasabb adó kivetését szorgalmazta, ami 12 000 Ft/m²/év.

Furcsaság, hogy az építményadó alanya a a reklámhordozó eszköz tulajdonosa, és nem az annak helyet adó ingatlan tulajdonosa, tehát mondjuk egy társasháznak nem kell fizetnie a ház falán lévő reklámtábla után. Az új rendelet csak a gazdasági reklámok hordozóira vonatkozik, tehát várhatóan még vita lesz abból, hogy mennyire vonatkozik a jogszabály a Jobbik tulajdonában álló plakáthelyekre, amelyeken a tulajdonos nyilatkozata szerint nem jelenik meg gazdasági reklám, csak politikai. Igaz, a „településvédelmi” törvény is a mostanában nem túl gyorsan dolgozó Alkotmánybíróság előtt van július óta. A településvédelmi törvény módosításához ugyanis elegendő volt az Országgyűlés 50%-os többségének a szavazata, és a Fidesz kétharmad híján csak így tudta megoldani a kétharmados választási törvényben nem elhelyezhető politikai plakátolás korlátozását.

Képünk illusztráció (Fotó: Index.hu)

A Budapesti Kormányhivatal hirdetési cégekre vonatkozó felmérése szerint 921 db, összesen 8494 m² nagyságú hirdetési felület üzemel városunkban, vagyis a várható adóbevétel legalább 101,928 millió forint lesz.

Az adót két részletben, március 15. és szeptember 15. napjáig kell megfizetni 2018. január 1-től kezdve.

Bár az előterjesztéshez kapcsolódó hatástanulmányban az szerepel, hogy „a rendeletben foglaltak végrehajtásának közvetlen társadalmi hatása nincs”, gazdasági hatásként pedig csak az önkormányzat adóbevételeinek kismértékű növekedéséről beszélnek, nyilvánvaló, hogy az adóemelés hatására drágulni fognak a hirdetések, amit végső soron mi, kecskeméti polgárok fogunk megfizetni. Egy 12 m²-es óriásplakát esetében az új teher 144 000 forintot jelent évente, ami egy másfél milliós éves bérleti díjbevétel esetén kb. 10%-os drágulást von majd maga után.

De nem csak óriásplakátok, hirdetőoszlopok, autóbuszvárók, hanem például egy kis utcai  megállítótábla után is 2018. január 1-től már az első napon keletkezik adózási kötelezettség.

A politikai pártok képviselői a következőképpen értékelték az új adó szándékát a vitában:

Süli Csontos Ottó (43, Jobbik): Egy hónappal ezelőtt még senki sem tudott erről rajtam kívül. Kizártnak tartom, hogy véletlenül alakult ez így, főleg, hogy megvolt rá a törvény. A vállalkozók már eddig is fizettek adót a tevékenységük után. A 49-es tejföl reklámja eddig senkinek sem szúrta a szemét, de most, amikor az óriásplakátokon a kormányt bíráló ellenzéki megnyilvánulások kaptak helyet, akkor viszont már rögtön minden eszközzel el kell lehetetleníteni. Ez a véleménynyilvánítás drasztikus megnyirbálása. Ez nem arról szól, hogy legyen a városnak egy kis bevétele, hanem a jövő évi választásokról szól, az ellenzék teljes elhallgattatásáról szól, hogy ne kapjanak sehol felületet.

Falusi Norbert (33, LMP): Az új adó alapvetően a helyi kisvállalkozásokat sújtja, nem gondolom azt, hogy őket tovább kellene még sarcolni. Másrészt egyértelmű, hogy politikai szándékról van szó. Amikor állami információ van a plakáton, akkor azért nem kell fizetnie a kormánypártnak, amit az adófizetők pénzén plakátol ki, az összes többi pártnak, a Fidesznek is, viszont fizetnie kell az adót.

Király József (59, MSZP): Ne sújtsuk további adókkal a magyar vállalkozókat, már eddig is 40 felül van a fizetendő  adók száma. Engem a plakátok, ha olyan helyen vannak, akkor is zavarnak, ha tejfölt hirdetnek, akkor is, ha a kormánynak vagy az önkormányzatnak van kinn hirdetése. Ha fizetni kell, akkor fizessen mindenki. Fizessen a kormány is, fizessen az önkormányzat is! Legyen egy jelképes 5 forint az adó, amivel példát tudnánk mutatni, hogy nem szolgáljuk ki a kormány elvárását!

Szőkéné Kopping Rita (54, DK): Ez megint olyan előterjesztés, amit központi utasításra kell végrehajtani. Igaz, hogy a reklámeszköz tulajdonosára vonatkozik az új adó, de tudjuk, hogy ezeket az adókat tovább szokták terhelni. Legfeljebb az ellenzék nem fog tudni annyit hirdetni óriásplakátokon, de valahogy más úton meg fogjuk találni a módját, hogy elérjük a polgárokat.

Szeberényi Gyula Tamás (50, Fidesz–KDNP): Az ellenzéki képviselők elvi alapon teljesen lehetetlen álláspontot foglalnak el: amikor a bevételekről tárgyalunk, akkor azokat próbálják csökkenteni, amikor kiadásról tárgyalunk, akkor próbálják növelni. Nem lehet úgy várospolitikát csinálni, hogy a bevételeket nem szedjük be, a kiadásokat viszont magasan tartjuk. Kecskeméten 1,6%-os az iparűzési adó, ez a kecskeméti vállalkozásoknak évente több mint 2 milliárd forintot hagy a zsebében. Ez pedig százmillió forint, tehát nem rossz Kecskeméten vállalkozónak lenni, ezt szögezzük le!

(Fotó: Zengonet.hu)

A rendelettervezet vitájában az ellenzéki képviselők kíváncsiak lettek volna Gaál József (58), a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BKMKIK) elnökének a véleményére, aki a Fidesz–KDNP képviselője is, hogy vajon szeretnének-e a vállalkozók még több adót fizetni, de mielőtt megtudhattuk volna a vállalkozói érdekvédő véleményét, a fideszes többség hirtelen berekesztette a vitát. Gaál mindenesetre megszavazta az adó bevezetését.