A zaj emberre gyakorolt hatása már évtizedek óta ismert. Az ENSZ egyik környezetvédelmi jelentése szerint ma 32-szer nagyobb zajban élünk, mint az 1930-as évek elején. A zaj kellemetlen, ugyanakkor elkerülhetetlen a városi mindennapokban. Hasonlóan a többi környezetszennyezési faktorhoz a zajszennyezés is komoly veszélyeket rejt. A veszélyek kivédésére azonban csak kevés figyelem jut, mivel a zaj nem látható és észrevétlen módon, legtöbbször hosszú távon fejti ki káros hatását.
Mértékegysége
Fizikai szempontból hang és zaj között nincs különbség. A hang nem anyagi természetű, hanem rezgéses energiakibocsátás. A decibel (dB) az a mértékegység, mely jelzi, hogy egy hang mennyire erős. Az emberek 0 és 140 decibel között hallják a hangokat. A 0 decibel nem azt jelenti, hogy nincs semmilyen hang, hanem csupán az emberi fül nem hallja, ez az ún. hallásküszöb. A hangerőskála logaritmikus, vagyis a hangintenzitás egy egységnyi változása (1 B = 10 dB) 10 dB-ről 20 dB-re a zajszint százszoros növekedését jelenti. Ennek az a magyarázata, hogy fülünk is logaritmikus skálán érzékel. A jelenleg elfogadhatónak tartott határérték szerint nappal 55 decibel az a hangerő, ami még nem káros a szervezetre, ez megegyezik egy átlagos iroda zajával vagy egy csendesebb vendéglőben uralkodó zajszinttel.
Fontos tudni, hogy méréskor az értékek nem a szokásos módon adódnak össze, tehát ha a már egy ideje kattogó 60 dB-s zajerősségű írógép mellett egy másik ugyanolyat is elkezdenek használni, a keletkező érték nem 120, hanem csupán 63 lesz. Ugyanígy ha felére csökkentenék a közúti forgalmat, attól még a zajszint távolról sem csökkenne a felére.
(Forrás:Webbeteg.hu)
Zajforrások
A kibocsátó tevékenységek szerint a zajforrások az alábbiak lehetnek
- ipari, üzemi tevékenység,
- közlekedés (közúti, vasúti, légi),
- szabadidős tevékenységek (vendéglátás, szórakoztatás),
- építési kivitelezési tevékenység.
A mérések arra mutatnak, hogy a közúti közlekedés váltja ki a legnagyobb zajterhelést.
Nem csak a fülre káros
A zaj alattomosan hat: miközben látszólag hozzászokunk, és az egészségi károsodás szervezetünkben alig észrevehető, idegrendszerünket azonban mindenképpen károsítja.
A zaj hatásai sok esetben csak hosszú idő után jelentkeznek, így nehéz a zaj és a károsodás közötti kapcsolat kimutatása. Bizonyos csoportok – a gyerekek, a krónikus betegek, az idősebbek és a több műszakban dolgozók – különösen érzékenyen reagálnak a zajra. A zaj károsító hatása egyébként is több összetevőtől függ, mégpedig a zaj erősségétől, a hangmagasságától, az időtartamától és az időbeli megoszlásától.
Pszichésen már egészen alacsony zajszint hatással van ránk: másképp dolgozunk és türelmetlenebbek vagyunk már 30 dB-es zaj estén. De nem csak a zajra való érzékenység lehet személyiségfüggő, hanem az is, hogy ki milyen zajra érzékeny, ugyanis vannak olyanok, akiket kimondottan irritált (az általuk zajnak minősített) elektronikus zene, míg másokra a szomszéd kutyájának ugatása hozza rá a frászt.
A hallásra kifejtett hatás a zaj intenzitásától és időtartamától függ, átmeneti vagy végleges lehet. Egyetlen intenzív hangjelenség, mint egy robbanás vagy egy villámcsapás robaja, súlyos és maradandó halláskárosodást okozhat. Ismételt 80-90 dB-es hangexpozíció fokozatos hallásromlást okozhat károsítva a belső fül érzékelőit, a csiga szőrsejtjeit. Ez azután később a belsőfül akusztikus érzékelőit, az agytörzsben lévő sejtmagokkal összekötő idegrostok degenerációját okozza. A halláscsökkenés mindig a 4000-6000 Hz-es hangmagasság tájékán, a magas hangoknál kezd kialakulni, ami a beszédértést nem befolyásolja, tehát megvan rá az esély, hogy az áldozat észre sem veszi, hogy károsodott, csak akkor, amikor a frekvenciatartomány kiszélesedik, és a mélyebb hangok – így a beszéd hangjai – érzékelését is érinti a romlás.
A zaj rontja az alvás minőségét és idejét, ezen keresztül megváltoztatja a szervezet napi ritmusát, mely végül az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, ingerlékenyebbek leszünk. Idegesek, feszültek leszünk tőle, hosszú idő után az emberben tartós stresszállapot alakulhat ki miatta.
A rendszeres, 55 dB feletti zajterhelés magas vérnyomáshoz és szívinfarktushoz vezethet. A repülőforgalom keltette éjszakai zaj akkor is okozhat magas vérnyomást, ha az érintettek nem ébrednek fel rá. Különösen káros, ha az emberek az elalvás szakaszában riadnak fel. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a hajnali repülési zaj felgyorsítja a szívfrekvenciát, és ezáltal kiváltképpen káros.
Partra vetett bálna az USA-ban (Fotó:Wikimedia Commons)
A zaj hatása az élővilágra
Nem csak minket, hanem a többi élőlényt is zavarja a megnövekedett zajszint. Az állatok számára ugyanúgy stresszt okoz a zaj, ahogy az embereknek. Egyes madarak például nehezebben találnak párt maguknak, mivel a hímek hangját elnyeli a háttérzaj.
Ha az óceánok mélyén vizsgálódunk, azt láthatjuk, hogy a tengeri élőlények sem maradtak ki az emberi környezetpusztításból: nekik is kijut a tengeri közlekedés zajából, illetve a tengeralattjárókban használt radarok hanghullámaiból. Ma már köztudott, hogy ezek a zajok megzavarják például a bálnák és a delfinek tájékozódását és kommunikációját, ezek az állatok viszont legnagyobb részben a víz alatti hallásukra kénytelenek hagyatkozni.
Mi az a zajtérkép?
A zajtérkép valójában egy várostérkép, amely térképes formában különböző színekkel ábrázolja a zajterhelés mértékét. A zajtérkép az előírásban szereplő zajforrásokat veszi figyelembe, elsősorban számításokra épül, és tetszőlegesen választott felületnagyság-bontásban, épületről-épületre jeleníti meg a terület tényleges zajterhelését.
A zajterhelés csökkentésére született európai uniós irányelv szerint minden ország köteles stratégiai zajtérképet készíteni, és ez alapján ötévente intézkedési tervet kidolgozni. A 2002/49/EK irányelv szerint a nagyvárosi agglomerációkra, fontosabb, nagy forgalmú közutakra, vasútvonalakra és repterekre vonatkozó stratégiai zajtérkép a zajterhelés okozta konfliktushelyzeteket jeleníti meg.
A megfelelő kormányrendelet értelmében 2012-ig minden százezer lakosnál nagyobb lélekszámú városban kötelezően el kell készülnie a stratégiai zajtérképnek és a zajcsökkentési intézkedési tervnek.
Kecskemét nappali közúti közlekedési zajtérképe (Forrás: Kecskemet.hu)
A cikkhez felhasznált források:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
