Miközben új Burger King gyorsétterem épül a város peremén, a Homokbányánál, Kecskemét városa igyekszik a „trash” kajáknak alternatívát teremteni. A „Slow Food” (ejtsd: szló fúd) angol kifejezés annyit tesz magyarul, hogy lassú étel. A „Fast Food” koncepciója a gyorséttermek ellenében született meg. Nem gyorsan bekapható, olcsó és bármikor azonos minőségben elérhető energiaforrásnak tekinti az ételt, hanem egy olyan terméknek, aminek saját kultúrája van. Ez a kultúra gyökeresen szemben áll a modern élet hajszolt időrendjével, a középszer állandóságával, a mesterkéltséggel és a környezetrombolással.

A Slow Food Olaszországból ered: 1989-ben Carlo Petrini olasz újságíró-szociológus tiltakozott az első római McDonalds megnyitása ellen. Petrini féltette a hagyományos olasz konyíhát, a kis éttermeket és a vendéglátósokat. A demonstrációból egy mozgalom született, amely nem csak a gyorséttermek ellen, hanem az összes velejárójuk ellen felvette a harcot. De nem csak valami ellen léptek fel: kiálltak a hagyományos ételek, a hagyományos ízvilág, a hagyományos fogyasztási szokások mellett, és az összes ehhez kapcsolódó érték mellett, amelyeket a nagyvárosi rohanásban hajlamosak vagyunk elfeledni és elveszíteni.

Például a hagyományos konyha lehetőleg friss és helyi alapanyagokból készül helyi receptek szerint. Ezért nem lehet minden ételt mindig megkapni, mert a friss termékek szezonálisan változnak. Nem importtermékekből készülnek a helyi ételek, vagyis a helyi termelőket részesíti előnyben a beszerzéskor. A hagyományos ételek a hagyományos helyi növény- és állatfajtákból készülnek. A Slow Food igyekszik a biogazdálkodókat helyzetbe hozni a vegyszerezőkkel, mesterséges ízfokozó- és adalékkeverőkkel, GMO-manipulátorokkal szemben. És a legfontosabb, hogy a Slow Food az evésre szánt idővel nem akar spórolni, mert tudja, hogy az ízek élvezete nem megy gyorsan. A gyors étel gyors étkezést is jelent, itt viszont az evésnek meg kell adni azt az időt, ami lehetővé teszi az ízharmóniák kibomlását.

Az étkezés így a helyi identitás részévé válik és segít a helyi társadalom szövedékének megerősödésében. A Slow Food mozgalom tehát a globalizáció káros, homogenizáló és kulturálisan elszegényítő aspektusai ellen is szerveződik. Kiterjed a tudatos táplálkozásra, ami a tudatos fogyasztás része, vagyis összekapcsolja a környezet védelmét és a társadalom védelmét.

„A Slow Food mozgalom tevékenységi köre a mezőgazdasági termeléstől, a regionális termékek védelmétől a gasztronómiai tudományokig, az idegenforgalomig, az élelmiszer-biztonság kérdéséig, valamint a kapcsolódó kulturális és emberi értékek megőrzéséig sok mindenre kiterjed, mindezeket sajátos rendszerbe fogja össze” – olvasható a mozgalom hazai honlapján.

„A Slow Food mondanivalója a globális társadalmat érintő kulturális változásról szól, nem pusztán egy kulináris élvezeteket kergető elit ügye... A Slow Food mozgalom legfőbb célja a biodiverzitás védelme, ízlelésfejlesztés – ízlésfejlesztés, kapcsolatépítés a termelők és fogyasztók között, kiállítások, vásárok szervezése, közösség- és hálózatépítés, valamint a népszerűsítés és az informálás is.”

A Slow Food mozgalom mára az egyik legerősebb civil szervezetté vált: 160 országban van jelen, világszerte 100 ezer tagot tömörít 1600 helyi csoportba. Magyarországon jelenleg öt helyi csoport (konvívium) működik: kettő Budapesten, egy Kerekegyhazán, egy Pécsett és egy Abaújszántón.

Egy példa: Ausztriában, Karintia tartományban az Alpok-Adria konyha egyedi ízvilágát ismerhetjük meg. A helyi konyha különlegességét az osztrák, olasz és szlovén hatások keveredése adja. A helyi gazdák kitartó munkájának eredményeként Klagenfurt régió mára a világ első számú slow food desztinációjává vált. Az ide látogatók nemcsak a hagyományos élelmiszerek készítőit kereshetik fel, de maguk is megtanulhatják az itteni ételek elkészítésének fortélyait főzőtanfolyamok és üzemlátogatások keretében.

A kép illusztráció (Forrás: Hvg.hu)

A Slow Food Central Europe Kecskeméten

Az olaszországi Bra-ban megrendezésre került Cheese 2017 nemzetközi sajtfesztiválon indult útjára a Slow Food Central Europe projekt. A projektet az Európai Unió Interreg Central Europe programja támogatja. Az Interreg határokon átnyúló és a közösségi kohéziót erősítő kezdeményezéseket finanszíroz. A jprojekt célja, hogy a gasztronómia a turizmus mellett a fenntarthatóság és a társadalmi integráció céljait is szolgálja. A kis helyi élelmiszertermelő kapacitások fejlesztését szeretné elérni, azt szeretné, hogy a szellemi örökség részét képező élelmiszerek értékei elismertséget kapjanak, a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság figyelembevételével.

A projekt keretében öt közép-európai városban – Velencében (Olaszország), Dubrovnikban (Horvátország), Krakkóban (Lengyelország), Brünnben (Csehország) és Kecskeméten (Magyarország) – innovatív, közösségi irányítású megoldásokat próbálnak ki. Ennek eszköze, hogy a régió gasztronómiai örökséget népszerűsítik városi köztereken.

A projekt költségvetése 2017–2020 közötti időszakban, 36 hónap alatt 73 millió 930 ezer forint. 85%-át az Európai Unió, 10%-át a magyar állam, a maradék 5%-ot pedig Kecskemét városa állja.

Az olasz kezdeményezők itteni partnere az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület. A projektcsapat felvette a kapcsolatot több biogazdálkodóval, és minél több helyi termék bemutatását tervezik.