Az Otthoncentrum legújabb elemzése a 100 ezer lakosnál népesebb vidéki városok lakáspacát vizsgálta. Az egyik legdrágább helyi lakáspiacon az árkülönbségek is a legnagyobbak attól függően, hogy milyen lakást keres a leendő vevő.

A következő táblázatban a 100 000 főnél nagyobb lakónépességű nagyvárosok 2016-os átlagos lakásárait foglaljuk össze.

Forrás: Otthoncentrum

A Bács-Kiskun megyei székhelyének vándorlási mérlege a megyei jogú városok közül az egyik legkedvezőbb, vagyis a jó foglalkoztatási helyzet miatt ritka kivételként növekszik a település lakossága. Mindennek köszönhetően a tavaly megvalósult 1900 lakóingatlan-adásvétel idén várhatóan 5%-kal tovább nő és így év végére elérheti akár a 2000-et is. A lakáseladásokhoz hasonlóan az árak is magasan alakulnak városban: a téglalakások négyzetméterárai Győr szintjén vannak (285 ezer Ft/m²), de a panellakások 235 ezer Ft/m²-es árszintje is kedvezőnek mondható eladási szempontból. A két lakástípus iránt nagy az érdeklődés, különösen 15 millió forintig, ezzel szemben a 163 ezer forintos négyzetméteráras családi házak iránt az érdeklődés csekélyebb; a vásárlók 20 millió forintig keresnek jellemzően.

A családi házak alacsony ára mögött valószínűleg az áll, hogy a régi építésű házak alacsonyabb komfortot biztosítanak, a rezsijük is magasabb és a kiskert is egyre kevesebbeket vonz.

Új építésű lakások mindegyik városban megjelentek, irántuk Kecskeméten is élénk a kereslet. A vidéki használt lakások iránt általában döntően helyi lakosok vevők, ezzel szemben a vidéki új lakásokra az egész országból jönnek érdeklődők, ami szintén fűti a nagyvárosi lakáspiacot. Az eladók a készpénzes vevőket részesítik előnyben a családi otthonteremtő kedvezményt (CSOK) felhasználókkal szemben, ami egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Győrt kivéve a beruházók mindenütt maguk igyekeznek értékesíteni a projektben kapható lakásokat.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője  szerint az új lakások átlagos ára Budapesten 650–700 ezer forint között mozog m²-enként, a nyugati országrészben ugyanez csak 360–400 ezer, keleten pedig csak 350–380 ezer forint. A használt lakások esetében még nagyobb árkülönbség tapasztalható a főváros és a vidék között: Budapesten az ingatlanok átlagosan háromszor drágábbak, mint az ország többi részén.

Ennek oka elsősorban az életminőségben keresendő. Az Otthoncentrum által készített összetett életminőségi mutató az egészségügyi ellátást, az oktatási és munkahelyi lehetőségeket értékelő számot tartalmazza, ugyanakkor nem veszi figyelembe az ott lakók szubjektív vélekedését saját lakókörnyezetük minőségéről. Az alábbi garafikonon látható, hogy az így képzett életminőségi mutató és a lakásárak között szoros összefüggés áll fenn.

Forrás: Otthoncentum

Az árszakadék azonban egyre növekszik. A KSH adatai szerint a majdnem háromszoros differencia a fővárosban és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között 2014 előtt még csak kétszeres volt. Aki a fővárosba költözne a jobb munkalehetőségek reményében, egyre nehezebben tud a régi vidéki lakásával azonos körülményeket biztosítani magának Budapesten. Egy állami bérlakásépítési program nélkül tartósan rázárulhat a lakáscsapda a leszakadó régiók lakosaira.