Választási interjúsorozatunk harmadik részében ezúttal Vágó Gáborral, a Lehet Más a Politika (LMP) kecskeméti képviselőjelöltjével beszélgetünk terveiről és programjáról.

Kecskemért: Kezdjük egy bulvárkérdéssel! Ez az érdekes bajuszviselet honnét jött? Miért választotta ezt az arcszőrzetformát?

Vágó Gábor: Nagyapámnak és apámnak is volt bajusza, ez nálunk családi hagyomány.

K: Miért tért vissza a politikába a civil aktivista munkából?

VG: Úgy éreztem, egyre nyomasztóbb az a légkör, ami Magyarországon van. A Fidesz rendszere képtelen a konszolidációra és egyre durvább lépéseket tettek. Itt az egyetembezárásra, ellehetetlenítésre gondolok, arra, hogy megakadályozzák a parlament nemzetbiztonsági bizottságában az ellenzéki pártok képviselőinek, például Szél Bernadettnek a munkáját. Úgy érzem, hogy személyes felelősségem van abban, hogy ezt a rendszert eltávolítsuk.

K: Ön korrupcióellenes aktivista volt, most pedig számos korrupciós ügy került napirendre. Lesz-e számonkérés például az Elios-ügyben Ön szerint?

VG: Az Elios-ügyben és a Microsoft-botrányban közös, hogy mindkettőben Tiborcz István, Orbán Viktor veje volt a fő haszonélvező. Ezek az ügyek arra mutatnak rá, hogy ameddig nincs politikai változás, addig a tisztességtelenség fog tort ülni Magyarországon. Polt Péter legfőbb ügyész nem érdekelt abban, hogy feltárja ezeket az ügyeket, majd pedig következménye legyen azoknak, hanem az ügyek szőnyeg alá söprésében érdekelt. Őt csak egy másik politikai akarat tudja eltávolítani, tehát politikai változásra van szükség ahhoz, hogy ismét a tisztesség legyen az úr az országban. Ennek a politikai változásnak az LMP az egyik legfőbb letéteményese.

K: Úgy tűnik, nem kap ismét kétharmadot a Fidesz, Polt Péter mandátuma pedig 2019-ben lejár. Önök milyen új legfőbb ügyészt szeretnének?

VG: A mindenkori legfőbb ügyész legfontosabb tulajdonsága, hogy pártatlan, tehát nem kötődik egyik párthoz sem. Emellett olyan szakmai múlttal kell rendelkeznie, ami megadja neki a hiteleséget és bizonyítja a tisztesség melletti kiállás valódi szándékát. Harmadrészt a legfőbb ügyésznek a politikán felül kell állnia, és képesnek kell lennie a hathatós fellépésre a bármely oldali korrupcióval szemben.

K: Ha pártok választják meg a legfőbb ügyészt, akkor fennáll annak a veszélye, hogy megint olyan embert választanak, aki velük szemben elnéző.

VG: Egy erős LMP garancia lehet arra, hogy nem pártkatonák fognak azokba a pozíciókba kerülni, amelyek független ellenőrző szervei a mindenkori hatalomnak. Amikor az alkotmánybíró-jelölésben részt vettünk, bebizonyítottuk, hogy olyan embereket tudunk odaküldeni, akik megvédik a magyar emberek szabadságát. Az a négy ember, aki az LMP szavazatával alkotmánybíróvá vált, az eddigi döntései során megmutatta, hogy ők nem a Fidesz bábjai, hanem a magyar alkotmányosság őrei.

K: Térjünk át a mostani választásra. A Bács-Kiskun megyei 1. számú választókerület egy része leszakadó településekből áll, a kecskeméti rész viszont jobb állapotban van. Ön mit tapasztalt a választókerületben a kampány során, mi foglalkoztatja az embereket?

VG: Más-más problémái vannak az állampolgároknak, de van néhány közös pont, amiben mindenki számára megoldást hozhatunk. A munkahelyeken tapasztalható kiszolgáltatottság vagy azok a szörnyű közlekedési feltételek, amelyek a mindennapokban megkeserítik az életet, most már tűrhetetlenek.

Az LMP átfogó megoldást tud adni mind a bérválságra, mind a közlekedési problémákra, mind a lakhatási nehézségekre. Letettük a programunkat az asztalra. A minimálbért adómentessé tennénk, az átlagbért keresők 36 ezer forinttal keresnének többet, a fiatalok számára lakhatási programot indítunk és úgy fejlesztjük a tömegközlekedést, hogy a kötöttpályás közlekedés kerüljön előtérbe. Konkrétan a Lajosmizse–Hetényegyháza–Kecskemét vonalon jelenleg nagyon ritkán járó vonatot váltanánk fel egy elővárosi vonattal.

A tanyákon élő emberek számára egy központi gléderező programot indítanánk be, hogy az önkormányzatok rendbe tudják tenni a földutakat. A harmadrendű utak karbantartása sem működhet úgy, hogy csak választások előtt teszik őket rendbe. Szabadszálláson is most újítják fel az utat a központban, Kerekegyháza, Kunszentmiklós térségében is számos útfelújítás volt, de a politikának nem csak négyévente kell figyelnie az emberekre, hanem segítenie kell őket a mindennapokban.

K: A kistelepüléseknek az a problémájuk, hogy nincs munkalehetőség, a fiatalok és a dolgozni képes emberek elköltöznek. Alacsony a falvak tőkevonzó képessége.

VG: A hosszú távú és rendszerszintű megoldás erre a problémára az – amit az LMP is szeretne –, hogy ne a nagy multinacionális vállalatokat támogassa az állam, hanem a magyar kis- és középvállalkozókat. Úgy alakítanánk át a pályázati rendszert, hogy ne kevés nagyösszegű, hanem sok kisösszegű támogatás váljon elérhetővé. Azt szeretnénk, ha a fejlesztések olyan szektorokban valósulnának meg, amelyekben a cégek a XXI. századi világpiacra képesek termelni, és ezek a cégek adnának munkát az embereknek. Ebben Kecskemét térségének lemaradása van. Hiába történt az elmúlt évtizedben egy erőteljes iparosítás, égető a munkaerőhiány, az alacsony munkabérek miatt a fiatalok elmennek külföldre. Másrészt azok a szektorok, amelyekben az iparosítás végbement, a robotizáció miatt nemsokára egy olyan változáson mennek át, hogy az alacsonyan vagy közepesen képzett munkaerőre már nem is lesz szükség. Úgy gondoljuk, hogy folyamatos átképzési programokra lesz szükség azok számára, akik 5-10 év múlva el fogják veszíteni az állásukat.

A kistelepüléseken élők számára olyan kitörési pontokat kell keresnünk, amelyek fel tudják tenni az adott települést a világtérképre. Itt nem csupán a mezőgazdaságra gondolok, de például Kerekegyháza példaértékű abból a szempontból, hogy ott a tojástermelés húzóágazat. A többi település számára is ilyen kitörési pontokra van szükség.

K: Érdekes, hogy a tojástermelés kapcsán éppen egy környezetvédő párt áll ki a ketreces tyúktartás mellett.

VG: A parlamentben mi nyújtottunk be egy olyan törvényjavaslatot, amely a ketrecben élő állatok számára nagyobb jólétet biztosítana, de Magyarországon először az emberek jólétét kell figyelembe venni. A környezetvédelem terén viszont azok a környezeti változások, amelyek a Homokhátságot fenyegetik, hatalmas kihívást jelentenek a következő évtizedekben. Azt szeretnénk, ha az egész agrárium, mind az állattartás, mind a növénytermesztés képes legyen felkészülni azokra a változásokra, arra az elsivatagosodási folyamatra, amely elkerülhetetlen.

K: Ilyenkor a Duna–Tisza-csatornát szokták felhozni, mint ami megoldás lehet.

VG: Nem egy nagy csatornára, hanem olyan összefüggő öntözési rendszerre van szükség, amely a vízmegtartásra fókuszál. Így elkerülhető lenne, amit most is tapasztalunk, hogy belvíztavak jönnek létre. Ha van érdemi csapadékelvezetés és csapadékvízmegtartás hajszáleres csatornákkal, akkor képesek leszünk az öntözést abból a vízből megoldani, amit az ég ad.

K: Vessünk egy pillantást Kecskemétre is. Az utóbbi időben itt is voltak korrupciós botrányok, de közben a Fidesz a kirakatberuházásaival villog, meg a 25 milliárdos fejlesztési alappal.

VG: Ezek a pénzek valójában nem az emberekhez, hanem oligarchákhoz és az oligarchákhoz kötődő feudális rendszerben működő gazdasági háttéremberekhez – vállalkozóknak nem nevezném őket – kerültek. Beszédes, hogy 2,7 milliárd forintot költöttek el az intermodális pályaudvar tervezése során csak a háttértanulmányokra, de nem valósult meg semmi. Ebből az irdatlan mennyiségű pénzből már be lehetett volna indítani az elővárosi vonatközlekedést Lajosmizse és Kecskemét között. Miközben dobálóznak a számokkal, azt látjuk, hogy nem valósulnak meg azok a fejlesztések, amik nélkül a város élhetetlenné válik. Hiányzik többszáz parkolóhely. Hiába vállalta a város egy másik uniós pályázat keretében, hogy létrehoz 300 parkolóhelyet, nem történt semmilyen változás. A vasútállomás és környéke a város szégyenfoltja. Bárki, aki arra jár, csak röhögni tud rajta, hogy az van kiírva: „Európa itt épül”. A környékben, ahogy járok, azt tapasztalom, hogy például Kunszentmiklós vasútállomása jóval igényesebb, és meg van megoldva a parkolás, miközben Kecskemét egy vasúti csomópont.

K: A Fidesz az egyéni közlekedésre, a nagy autópályás beruházásokra koncentrál, és jó előre kijelentették, hogy a kis helyi utakra, a városi utcákra csak később kerítenek sort.

VG: Jó szervezéssel meg lehetne oldani a tömegközlekedést. Egyre többen laknak a városban és egyre kevesebben használják a tömegközlekedést, aminek egyszerű az oka: rossz a szervezés. Meg kell oldani, hogy mind a munkába járáshoz, mind az iskolába járáshoz az autóbuszos és a kötött pályás közlekedés valódi alternatívája legyen az autózásnak. Mivel nagyon nehéz parkolóhelyeket találni Kecskemét belvárosában, egyértelmű, hogy nem megoldás, ha mindenki autóba ül. Hosszú távon az a megoldás, ha van olyan tömegközlekedés, amely kulturáltan és időre oda tud vinni mindenkit, ahová szeretne eljutni.

K: Hogyan képzeli el a jövőben a képviselői munkáját?

VG: Egyrészt az az irányadó számomra, amit 2010 és 2014 között felmutattam a parlamentben. Több mint 500 törvényjavaslatot illetve törvénymódosító javaslatot nyújtottam be, több mint 700 felszólásom volt. Ez egy olyan szintű munka, amely mellett Salacz László képviselő nem is rúghat labdába, hiszen ő ennek csak a tizedét végezte el képviselőként. A kecskemétiek érdekképviselete továbbra is az első lesz a számomra. Hozzám bármikor lehet fordulni, meg lehet keresni, bármikor lehet velem találkozni. Ez egy olyan jelzés az állampolgárok felé, hogy köztük élek, velük vagyok. Nem nagy fekete autókból integetek, ahogy azt a fideszes képviselőknél lehet tapasztalni.

K: A fideszes képviselők eltűntek az utcákról, nem tartottak fórumokat. Ön mit kérdezett volna Salacz Lászlótól, ha ki mert volna állni vitázni?

VG: Először is azt, hogy honnan veszi a bátorságot ahhoz, hogy újra elindul a választáson, miután semmit sem tett a parlamentben. A törvényalkotási bizottság tagjaként alig 23 irományhoz adta a nevét, ami elég alacsony szám. Úgy gondolom, hogy a képviselőnek a parlament mellett választókerületében is van munkája, márpedig ha ez nem látszik, akkor nem végzi rendesen a munkáját. Nem szalagokat kell átvágni, hanem valódi törvényalkotói munkát kell végezni. Nem gombnyomogató Jánosokra, hanem az embereket felelősen képviselő politikusokra van szükség a parlamentben. Nem a pártérdek, hanem az emberek érdeke kell, hogy az első legyen minden képviselő számára.

K: Ön mit emelne ki az LMP programjából? Mik azok az témák, amik csak az LMP programjában szerepelnek, és semelyik másik pártnál nem találhatók meg?

VG: Először is a mi szemléletünk eléggé egyedi. Magyarország zöld pártjaként azt gondoljuk, hogy az embernek és a környezetnek, a környezetnek és a gazdaságnak harmóniában kell működnie. A Fidesz bemutatta, hogy számukra csak a saját gazdagodásuk a fontos, ezzel szemben mi mindig a jövő problémáira keressük a megoldást, nem a múlt bajait, sérelmeit hánytorgatjuk fel.

Konkrét válaszom az, hogy a lakhatási válság megoldására egy bérlakásépítési programot dolgoztunk ki, szociális lakásügynökségeket hoznánk létre, hogy kedvező albérletárakat teremtsünk a piacon, illetve a fiatal pályakezdők számára lakástámogatást adnánk.

A bérek kapcsán azt szeretnénk, hogy tisztességes munkáért tisztességes bér járjon, amiből meg lehessen élni!
Végül nagyon fontos programpontunk az oktatás rendbetétele. Ez a programunk egyik tartóoszlopa. Szeretnénk az oktatásra jutó kiadásokat megduplázni. Ez azért lényeges, mert a XXI. század a tudásra épül. Olyan tudásalapú szektorokba szeretnénk fejlesztéseket, amelyekben magas hozzáadott értéket tudnak teremteni a cégek. Ehhez arra van szükség, hogy bárki, szülessen bár szegénynek vagy gazdagnak, lehetősége legyen a tanulásra, a diplomaszerzésre. Sajnos Magyarország az utóbbi évtizedekben Európa egyik legzártabb társadalma lett. Ma aki szegénynek született, nagyon nehezen tud eljutni az egyetem elvégzéséig. Az LMP ingyenessé tenné az első két diploma megszerzését, a felnőttképzésben pedig mindig a piaci igényekhez fogjuk igazítani a képzéseket.

K: A zárt társadalmat említette, adódik a kérdés tehát, hogy mit terveznek a határkerítéssel. Lebontanák, nem bontanák le?

VG: Nem bontanánk le a kerítést. A Fidesz valójában a saját félelmeit vetíti ki és gyűlöletet kelt az országban. Végre békét kellene teremteni Magyarországon, hiszen hazánk mindig akkor volt sikeres és akkor virágzott a gazdaság, amikor béke volt, és nem a különböző társadalmi csoportok egymásnak ugrasztása volt a politikusok célja. Emlékszünk a dualizmus korszakára, emlékszünk arra, amikor képes volt a magyar ember a magyar emberrel együttműködni, s nem feszültek egymásnak mondvacsinált okokból. Egykor csodákra voltunk képesek. Az LMP abban érdekelt és azért dolgozik, hogy újra a társadalmi béke legyen a fejlődés alapja.

K: Végül mi a választás tétje? Mit mondana a fiataloknak, hogy miért menjenek el szavazni?

VG: A választás tétje az, hogy ki szolgáljon minket és nem az, hogy ki uralkodjon rajtunk. Azért fontos, hogy mindenki elmenjen szavazni, hogy megtalálja azokat az embereket, akik képesek ezt a maradi, feudális rendszert átalakítani egy olyan jövő Magyarországává, ahol valódi fejlődés van és nem kell Nyugat-Európába elmenni ahhoz, hogy valaki színvonalas oktatást kapjon vagy tisztességes bért, amiből meg tud élni. Az LMP-nek fontos missziója, hogy visszaadjuk az emberek kezébe a közéletet, de ehhez most arra van szükség, hogy április 8-án az emberek is a saját kezükbe vegyék a sorsukat!